Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

nak ki, különösen abban az esetben, amikor a tagok egymás között vagy a hatóságokkal pereskedtek. Az összeírások szerint általában 2, vagy ritkábban 3 kereskedő létesít társas viszonyt. A társas viszonyba lépő kereskedők életkorának alsó határa a XVIII. század második felében történt szabályozások szerint 24. életév volt.

189 A két vagy három társból álló kereskedőcégek üzleteit a valóságban több „külső társ" látja el áruval. A tulajdonképpeni társak a kereskedés anyagi alapjának előteremtése miatt kezdenek közös tevékenységbe, melyet a későbbiekben csak irányítanak, ellenőriznek. A rendelkezések szerint ugyanis vagyontalan is alapíthat kereskedést kölcsönzött pénzből abban az esetben, ha a hitelező az adóssal közös kereskedésbe lép. A társas viszony keletkezéséről szerződést kell lefektetni s azt a kereskedelmi bíróságnak bemutatni. A kereskedők tevékenységükről, üzletvitelükről rendszeres számadást vezetnek, melyet a társas viszony lejárta után lezárnak, a nyereséget elosztják, s azután esetleg újabb meghatározott időre ismét társaságba állnak. Az ilyen, elvétve előforduló számadásokból az derül ki, hogy sokkal nagyobb összegek fordulnak meg a görögök kezén, mint arra az egyes összeírások idején feltüntetett áru értékéből következtetni lehetne. Igen jelentós forrásanyag anyagi tehetségük felmérése szempontjából (Hagymási)-Papp (Húsvét) János számadása,

190 melynek már a címéből is sok minden kitűnik: „Társaságunknak görög nyelvből magyar nyelvre fordíttatott lajstromának copiája, mellybül megtettszik 1763 21. májústul azon esztendőben 15. novemberig miképpen kereskedtünk és ugyanezen napon egymással számot is vetettünk". Vagyonuk 1763. november 15-én 46 116forint Ebből ők tartoznak kompánián kívüli kereskedőknek 22 141 forinttal két kereskedőtárs alaptőkéje 18 423 forint Nyereségük 46 116 ft —40 564 ft 5 552 forint, ezt a hasznot a két kereskedő egymás között egyenlően osztja el. „1763. 18-dik novemberben ismét új társaságba lépünk." 189 Sammlung aller kaiserlichen Verordnungen und Gesetze vom Jahre 1740—1780. Wien 1786. 190 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. es. 169—174. 1. A két kereskedő ismét visszateszi a pénzt a „cassába", de már a nyereséggel együtt. Az „új társaság" 1763. november 18-tól 1764. április 15-ig áll fent. Ügy látszik még egy kereskedő állt közéjük, mert:,, . . . Hagymási Mihály és Nikola Tódor Hagymási Jánost, „cassae perceptor-ává teszik." Az illető kereskedő, aki a számadást vezeti, tehát három néven szerepel, legtöbbször Pap Jánosnak nevezik. A lajstrom végén Húsvét János néven szerepel,

191 akiről egy későbbi adat tanúsítja, hogy van egy Nikolaus Tódor nevű legénye.

192 1768 októberében Teodor Nikolai pert indít kereskedésbcli társa, Hajmási Pap János ellen,

198 s rajta 7000 forintot követel. (Hagymási)-Pap (Húsvét)János Kecskeméten van egész idő alatt, és felveszi s eladja a társai által Kecskemétre küldött árukat, valamint fizeti a kölcsönvett pénzek után járó kamatokat. 1763. november 18. és 1764. április 15. között 22 kereskedőnek fizettek 1271 ft kamatot a nekik járó 26 450 forint és 400 arany után. Ez az összeg „aktív adósság"-ként szerepel, tehát nagy része az árukért járó összeg volt. A görögök igen magas kamatlábbal adtak hitelbe árukat és kölcsön pénzt is. A legnagyobb összeget (11 000 ft) Bodor János,— Emanuel Joan, — Joan Schmidt nevű külső kereskedésbeli társuknak adták, aki pl. 1764. február elsején 2265 forint értékű árut küldött Kecskemétre.

191 A Kecskeméten tartózkodó „perceptor" részletesen beszámolt az átvett áruk eladásáról. A küldött 185 vég fél, 47 vég egész rása, 15 vég szoknyavászon, két mázsa cukor a következő áron kelt el: „Vételek ára volt ft. 5,30 elattam á 7 Item volt á 6.45 elattam á 8 Item volt á 16,30 elattam á 22" A kocsisok bérét, harmincad költséget is hozzászámolva 294 forint tiszta haszonnal zárja a saját számadását. A másik kereskedőtárs Nikolai Tódor külső kereskedést folytatott ez idő alatt, „Az 46 000-bül 19 000 a' 18. November usque 15. Apr. 1764 Tódor keze alatt volt 5 holnapig külső kereskedésben. Ezért kívánom 191 Uo. 174. f. 192 Uo. 324. f. 1770. jan. 27. 193 Uo. 261. f. 1768. okt. 14. 194 Uo. 171. f. 56