Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

A városi tanács érdeke, hogy az állandóan a városban lakó kereskedők helyett az alkalomszerűen vásárokra érkezőket támogassák, hiszen azok olcsóbban adják áruikat, mint a letelepedett görögök. Javasolják tehát, hogy a Református Egyház hat kőből épített boltján kívül a város által építendő további 5 és a katolikus egyház által tervezett 6 kőb oltón kívül többet ne építsenek a helyben lakó görög kereskedők számára. A legdöntőbb aggályuk a városi tanácsosoknak: „minthogy a korcsma a városnak nem kevés kölcségében áll, azért hasznát is kivánná venni, a Görögök pedig már most is majd szokásban vették, edgynéhányan öszve szerkőznek 1 Hordóval veszik meg a Bort, és nemcsak magok között költik el, hanem az jövő menő kivül valóknak is abból adnak . . ,"

122 A városi tanács ellenkezése ellenére Koháry István a görögökkel kötendő szerződést sürgeti, hiszen a görögöktől befolyt összeg további csökkenésétől tart. A görög kereskedők az előző években többen voltak a városban, s évi 500 forintot, sőt alkalomszerűen még többet is fizettek kereskedésük engedélyezéséért ,,.... most immár pediglen négy százat adnak. Hogy azon füzetesben állandóképpen megmaradgyanak arra adom ezen concessusomat . . ." A helybeli görögöket felhatalmazza, hogy az átmenetileg a városban áruló görög, arnót és rác kereskedőktől heti 50 forintot szedjenek, s így könynyebben tudják az évi bért megfizetni.

123 A közel száz év múltán a kereskedés szabályozására készült tervezet már nem említi, hogy a görögök az 1721-es szerződés előtt is fizettek volna: ,,Hogy a kereskedés városunkban 1721-ik esztendő előtt regulázva és fizetés alá húzva lett volna, annak nyomára nem akadni."

124 A városi tanács a megegyezést tovább halogatja. A jószágigazgató sűrűn kéri a tanácsosokat, hogy „. . . eö Excellentiaja továb való busittasa nélkül az elkezdett dolog végben mehessen Kegyelmetek között. . . böcsülettel kérnem állandóképpen maradgyon Kegyelmetek valamely jóban s edgyezen meg 122 Uo. 10—12f. 123 Uo. 14—16 f. 124 Uo. II. cs. (1791—1857) 439. f. 125 Uo. I. es. 19. 20—21. f. 126 Uo. 122 Uo. 10—12 f. Kegyelmetek egymással. . .** a 300 forint is jelentős összeg ,,. . . kiknél a soltiak sem adnak többet. . ,"

125 A számos szerződés tervezet ennek ellenére továbbra is magasabb összeget, 450 rénes forintot követel a kereskedőktől a boltbéreken felül.

126 A meg-megújuló szabályozások ellenére 1721-ben már érezhető volt egy állandó szerződés hiánya. Végül 1721. augusztus 25-én a jószágigazgató a kecskeméti görögöket a földesúr rendeletére új társaságba szervezi s a várossal megegyezteti. A szerződést a város lakói nevében „Kecskemét mezőváros bírái és tanácsa" kötötte a görög kompániával. Eszerint a görög kereskedők számára 20 boltban engedélyezik a kereskedést. A kompánia belső ügyeit a földesúri hatóság tisztjei előtt esküt tett választott bírájuk hatáskörébe adják. A város lakói és a görögök között felmerülő vitás ügyekben a város bírája jogosult dönteni, ugyanő dönt, ha a görögök egymás közti vitájuk esetén saját bírájuk határozatát nem fogadnák el. A városban lakásért (a boltok számától függetlenül) a kompánia együttesen évi 350 rénes forintot tartozik fizetni. A megegyezés végleges, mindkét szerződő fél pecsétjeivel, majd a földesúr és utódai záradékaival megerősített szövege 1721. november 15-én kelt. A szerződés eredeti szövegét annak nagy jelentősége miatt a mellékletben közlöm.

127 4. Л kecskeméti görög kompánia működése és a% 1721. évi s^er^ó'dés tartalmával kapcsolatos vitás kérdések A kecskeméti magistratus, a vármegye és a görögök nézeteltérései nem szűntek meg a szerződés megkötésével, hiszen mindegyik másként értelmezte azt. Már az egyezség évében kénytelenek a görögök egy konyha helyért folyamodni a tanácshoz. Kérésük igazolására felhozzák, hogy mivel a várostól és az egyházaktól bérelt boltokban szűkösen laknak így: ,,. . . csak anyi alkalmatosságunk sintsen a' melyben csak egy csupor ételek avagy egyéb afélének való tüzetskét gerjeszthetnénk, melyre nézve kérjük alázatosan a B. Tanátsot, hogy avagy tsak egy kony127 BKmL. KvL. Gör. kel. cgyh. ir. I. 29—40. f. lsd. 69—70 1. 43