Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

mozgott, ami a keresőképes népességnek csak mintegy 10%-át tette ki.

2t5 A kereső népesség foglalkozási megoszlása alapján Baját a századforduló és az 1944. közötti időszakban olyan átmeneti városként jellemezhetjük, ahol fejlődőben volt a gyáripari munkásság, de nagyon jelentős súlya volt az ipari-kereskedelmi kispolgárságnak, és elég magas arányszámot képviseltek a mezőgazdasági foglalkozásúak. Megyei központ jellegéből adódóan jelentős volt az igazgatás terén, foglalkoztatottak száma.

216 Iskolai idényben a diákok színezték a város lakosságának nemzetiségileg amúgy is tarka képét. A II. világháború utáni újjáépítésben és a gazdasági élet megindításában a Nemzeti Bizottságnak komoly és felelősségteljes szerepe volt. A történetkutatás nem kis szerencséjére a polgármesteri hivatalnak rendszeres tájékoztatást kellett adni különböző felettes polgári és katonai szerveknek a gazdasági élet állapotáról, alakulásáról és ennek szociális vetületéről. Ezeknek a hozzávetőlegesen pontos kimutatásoknak és jelentéseknek alapján képet alkothatunk a helyi ipar, kereskedelem közvetlen felszabadulás utáni állapotáról, a kibontakozás nehézségeiről, és a helyreállítási munka eredményeiről.

217 Egy 1945. március 12-én kelt polgármesteri kimutatás alapján áttekintést nyerhetünk Baja üzlethálózatáról, mert a kérdésekre adott válaszok megbízhatóknak látszanak. 1. Hány üzlet van nyitva a városban? 139 Ebből a) ipari cikk kereskedés 77 b) élelmi cikk kereskedés 4 c) vegyeskereskedés 58 2. 1 lány kereskedés volt nyitva 1944 március 1-én? 182 1944 augusztus 1-én? 162 3. Milyen fokon áll a piaci kereskedelem? Jelenleg piaci kereskedelem nincs, béke viszonyok között igen fejlett. 4. Az ipari, élelmi és vegyes cikkeknek a különböző időkben érvényben levő árai nem állapíthatók meg a cikkek rendkívüli sokfélesége, a forgalomból 215 BÁCSKAI János György : Baja földrajza. Baja, 1943. 55—60. 216 KALÁSZ Lajos: Ipar. In Gyenes Antal szerk.: Észak-Bácska. Budapest, 1972. 244. 217 Magunk is tudjuk, hogy az 1945. elején készült statisztikák csak hozzávetőlegesen pontos adatokat tartalmaznak, de az eligazodáshoz így is nélkülözhetetlenek. 16. kép. Az MKP meghívója (1945.). 16. Bild. Einladung der UKP (1945). 16. картина: Приглашение ВКП (1945 г.). való elfogyása és a háború következtében előálló áreltolódások miatt.

218 1945 kora tavaszán a város területén 183 kis- és nagykereskedő volt, akik közül 80 működött.

219 Ennek oka a nagy áruhiány és az, hogy az üzletek egy részét lefoglalták a katonai szervek. Л szabad kereskedelem engedélyezése után az áruhiány és a spekuláció gyors áremelkedést idézett elő. Ez az áruhiány relatív volt a szabadkereskedelem engedélyezése előttihez képest. Egy polgármesteri jelentés szerint „úgyszólván minden áru, a vas és fémárú kivételével, kapható," de korlátozott mennyiségben. Az üzletek áruraktára igen csekély, mert pénzben kifejezve ez is igen nagy értéket képvisel és az árut „jóformán kizárólag Budapestről, személyes csere útján" tudják beszerezni. így azután az ipari termékek árai minden 218 BVT Ipari Oszt. 1945-ös statisztikák. A Városi Tanács padlásán — részben rendezetlen — anyagra Szabadi Katalin hívta fel a figyelmünket. 219 BKML Baja, Polgm. 21049/1945. 432