Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
7. tábládat Bács-Bodrog vm. kecskeállományának alakulása (1938—1945 április) Megnevezés: 1938-ban 1944-ben , l?. 4 ^ db db áprihsban db 1,669 1,866 1,795 1,254 1,450 1,237 75 91 73 Kecske összesen: Ebből: Anya Bak 8. tábládat Bács-Bodrog vm. szarvasmarha-állománya (1938—1944) SZARVASMARHA Megnevezés: 1938-hoz viszonyítva 1944-hez viszonyítva db veszteség % db veszteség % Szarvasmarha összesen : Tehén, üsző Tenyészbika Növendék bika (1—2 évig) Növendék üsző (1—2 évig) Növendék bika (1 évig) Növendék üsző (1 évig) Szimentáli összesen** Szimentáli tehén Szimentáli üsző Szimentáli bika 14,972 57,48 13,884 (15,010)* (57,69) 12,465 68,88 12,191 58.78 180 145 534 890 1,200 493 4,153 1,320 1,672 325 72,65 27,01 81,57 49,44 66,16 67,34 66,85 66,19 511 1,039 1,224 594 4,566 876 1,313 331 55,76 67,89 64,05 71,16 30,17 81,87 66,30 68,25 57,78 61,29 66,59 * Zárójelben a ST-i kimutatás alapján kiszámított veszteséget jellezzük, a mellette levő adat a PM-i kimutatás 1938-as adatai alapján kiszámított veszteség. ** A kimutatás megnevezési rovatában „Svájci szarvasmarha" is szerepelt, de valamennyi rubrikát áthúzták a készítők ezzel jelezvén, hogy a megye területén svájci marha nem volt. Milyen mérvű veszteséget okozott a II. világháború Bács-Bodrog váimegye állatállományában? A táblázatok megadják a választ. Ezek szerint a megye állatállományának háborús vesztesége 106 631 darab, ami 1938-hoz viszonyítva 64,01 %-os veszteséget jelent. A pusztulás a háború végén következett be túlnyomó többségben, mert 1944-hez viszonyítva 93 827 darab, azaz 60,81% a hiány. Ez az összevetés azonban hamis képet adna, ha nem mutatnánk rá arra, hogy a legnehezebben pótolható, minden tekintetben értékes állatfajok és fajták vesztesége messze túlhaladja a megye összveszteségét: a 64,01 %-ot. A lóállomány vesztesége például 68,46% 1938-hoz képest, részletezésében pedig nem ritka a 70—80% körüli arány, nem is beszélve az angol telivér anyákról, ahol az állomány egésze elpusztult 157 (9. táblázat). 9. tábládat Bács-Bodrog vm. ló állományának alakulása (1938—1944) LÓ 1938-hoz viszonyítva 1944-hez viszonyítva Megnevezés : .—. db veszteség db veszteség /o yo Ló összesen 13,615 Dolgozók (kanca, herélt) 10,347 Anya 5,507 Mén 57 Nonius összesen: 3,077 Nonius apák 57 Nonius anyák 1,008 Angol telivér összesen : 83 Angol telivér apák 24 Angol telivér anyák 65 Növendék (2 éven felül) 601 Növendék (1—2 évig) 1,380 Növendék (1 évig) 2,059 68,46 12,568 71,91 69,63 27,67 70,47 64,77 68,89 82,17 88,88 100,00 52,62 64,75 68,47 0,497 4,634 133 2,961 42 800 7 S 20 54 697 1,650 1,602 66,71 72,20 65,86 47,16 69,76 57,53 63,74 80,64 86,95 100,00 56,30 68,72 62,82 Hasonló a helyzet a sertéseknél. Elpusztult összesen — 1938-hoz viszonyítva — 68 300 db, ami az állomány 67,28%-át jelenti. Még 1944-hez viszonyítva is 66,1%, pedig a háború utolsó esztendejének állatállományával összevetve a veszteségek természetesen kisebbek. A részletezésnél pedig 70—90% közötti veszteségarányokat találunk, mint például a mangalica anyáknál, ahol a veszteség 94,29%-os (10. tábla). 157 A rendezetlen iratanyagban talált 21 049 számú •— már idézett — polgármesteri jelentés utal arra is, hogy a lóállomány további csökkenését milyen tényező akadályozta meg: ,,Hogy még ennyi ló van a városban, annak oka az, hogy a lovak nagy része nagyobb munkateljesítmény elvégzésére nem képes, takarmányhiány következtében." Megye, sőt országszerte hasonló lehetett a helyzet. 420
