Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

hető legrosszabb — írja egy helyzetjelentésében a polgármester —, amennyiben a bevetendő területnek mintegy 10%-át vetették be a gazdák a vetés idején folyó hadműveletek, munkaerő, és főleg igavonó állat hiányában."

152 Ez utóbbit erősíti meg egy törvényhatósági bizottsági közgyűlésen elhangzott megállapítás: „Közismert, hogy a város állatállománya a hadműveletek következtében teljesen megsemmisült."

153 Ennek pótlására vásároltak 9 lovat, 2 tenyészbikát és 2 tenyészkant. Az igaerő „tizedrészére" csökkent.

154 Állatállományunk veszteségét országosan 60%-ra becsülik történészeink.

155 Jól tudjuk azonban, hogy 152 Ugyanott, Polgm. biz. 21. 049/1945. 153 Ugyanott, THB kgy. jkv. 1946. máj .12. 154 BKML Bács-Bodrog vm. 6/1945. 155 LACKÓ Miklós szerk. : Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Budapest, 1955. 380. 156 A bajai Városi Tanács padlásán levő — jórészt rendezetlen — anyagban van egy iratcsomó, melyen piros ceruzával „Statisztikai táblázatok, kimutatások 1945." felirat van. Ebben az iratcsomóban találtuk a következő, témánk szempontjából elsősorban jelentős, okmányokat: „Kimutatás Bács-Bodrog vármegye összes állatállományáról". Kelt 1945. január 17-én. Aláírás: ,,A város vezetője." Másodszor: „Kimutatás, Baja területéről 1947. márc. 20—31 közötti állapotnak megfelelően." Kelt 1947. május 23-án. Továbbá: „Kimutatás Baja és Bács-Bodrog vármegye állatállományáról." Keltezés 1945. április 25. Aláírás „Polgármester." Végül:: .Kimutatás a lakosság számáról, jószágállományról, mezőgazdasági terményekről, takarmányról, fa-építőanyagról stb." Keltezés: 1945. március 22. Aláírás: „Polgármester". A megtalált okmányok másodpéldányok. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a hitelesítést szolgáló aláírások kézjegyei hiányoznak. Milyen alkalomból készítette a polgármesteri hivatal ezeket a kimutatásokat? Milyen e táblázatok forrásértéke? A megközelítően helyes válasz kialakítását két tényező segíti. 1. Az iratokat jelenleg is rendező, volt városházi hivatalnokok visszaemlékezése szerint a felszabadulást követő, igen mozgalmas időkben sok hatóság, szerv, de legfőképp a szovjet parancsnokság kért különféle dolgokról jelentést. A tisztviselőknek az a csoportja, amelyik nem menekült el, alig tudott eleget tenni a túlságosan rövid határidőt szabó igényeknek. A nehézségeket növelte a közlekedés szinte teljes szünetelése s a szükséges iratok egy részének hiánya. Mindezek következtében sokszor kénytelenek voltak emlékezetükre, közvetett adatokra támaszkodva megoldani a feladatokat, elkészíteni a jelentéseket. 2. Az emlékezéseket — úgy érezzük — a következő írásos bizonyíték is igazolja. A már említett iratcsomóban akadaz egyes vidékek eltérő mezőgazdasági viszonyai, parasztságunk különböző magatartása, a háborús pusztítás nem egységes mérve, valamint a felszabadulás országrészenként különböző időpontja miatt a veszteség nagysága helyenként más és más. Az állatlétszámra vonatkozó — egyébként sajnálatos módon eléggé hiányos — jelentések teljes feldolgozására itt nem vállalkozhatunk, de a rendelkezésünkre álló adatokat táblázatba összegeztük, hogy legalább a fő mutatók világosan álljanak előttünk. Nélkülük hézagosabban látnánk milyen kétségbeejtő helyzetből elindulva kellett ismét virágzóvá tenni mezőgazdaságunkat.

156 tunk rá egy beadványra, melynek bevezető része így szólt: „Polgármester Úr! Az orosz jóvátételi bizottság új elnökének Petrov őrnagy úrnak legkésőbb (kiemelés tőlünk) holnap, márc. 28. déli 12

h-ig az alább feltüntetett adatokra van okvetlenül szüksége." Ezután a megye életének különböző területeire vonatkozó 27 kérdés következik. Itt csupán a cikkünk tárgya szempontjából szükségeseket idézzük: „19. A megye állattenyésztésének ismertetése. 20. Hol és hány állattenyésztési telep van? Ezek állatállománya? 21. A helyi hatóság milyen intézkedéseket tesz az állattenyésztés terén?" (Kelet: Baja, 1945. március 27. Aláírás: Tolmács.) Ezek után világos, hogy a cikkben feldolgozott adatokat, de ezen kívül a hasonló célból, nagyjából-egészéből azonos iratokat, mint a felszabadulás korának történelmi emlékeit csak igen körültekintően lehet felhasználni. Jelen esetben az ellenőrzés úgy történt, hogy a kimutatássokban szereplő adatokat egybevetettük a KSH kiadványaiban levő, az eddigi irodalomban felhasznált és a helyi rendezés alatt álló iratanyagban talált akták adataival. A tehenek illetve szarvasmarhák számának megállapítása esetén viszont fordított a helyzet. A kimutatásban 587 szarvasmarha szerepel borjúk és üszők nélkül, míg a jelentés 566 tehénről tesz említést. Sajnos a jelentésen nincs pontos dátum. így nem tudjuk, hogy a „most lefolytatott" állatösszeírás időben mikor zajlott le, s a március 22-i kimutatásban ezek az adatok szerepelnek-e vagy sem. Ugyanis amennyiben a jelentést az állatösszeírás után készítették, akkor a két adatpár összehasonlítása fényt derít az okmányok elkészítésekor elkövetett pontatlanságokra, illetve az állatállomány változásának időbeli gyorsaságára. (Gondoljunk a hadműveletek során átvonuló hadseregek rapszodikus igaerő felhasználására.) Amíg a megoldást jelentő bizonyítékok elő nem kerülnek, kénytelenek vagyunk megelégedni a probléma jelzésével. Néhány megjegyzést kell tennünk a kimutatások készítésének módszerbeli sajátosságairól. Nincs két, azonos elgondolás alapján készült táblázat. Különfélék a megnevezések (juh, birka), eltérő az állatfajták csoportosítása. Az említett kritikai szükségesség s a módszerbeli rendszertelenség — úgy érezzük — nem jelent leküzdhetetlen akadályt a kitűzött feladat megoldásában.