Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

27-én megtartotta a vásárt, kb. 2 héttel a kecskeméti, május 10-i „zöld vásár" előtt. Kecskemét város tanácsa emiatt még aznap tiltakozó beadványt intéz a megyéhez, melyben leírják, hogy május 5-én Szegeden, 16-án Szabadkán van vásár, s így a Kecskemétre tartó árusok az április 27. és május 8-a közti időkiesés miatt inkább hazamennek Nagykőrösről, s nem jönnek Kecskemétre „Mellybül nyilván következik a mi vásárunknak elromlása ez anyiban eő Felsége Szolgálattyának is csorbulása, amenyiben a katonafogadás ebben szerencséssebb szokott lenni, mint akar melly körül levő vásárokban."

102 A sátrak elhelyezéséről egy századvégi, datálatlan fogalmazvány ad képet:

103 1. soron: kecskeméti, körösi, gyöngyösi, rimaszombati kalmárok 2. soron: pesti, budai, gyóni, komáromi, becskereki 3. soron: budai, győri 4. soron: pesti-budai görögök 5. soron: kecskeméti, szegedi görögök 6. soron: egri görögök 7. soron : debreceni görögök 8. soron: bajai kereskedők és zubbonyosok 9. soron: bajai szabók 10. soron: nándorfehérvári törökök és a szentendrei szabók. A városi tanács 1764-ben és 1774-ben szabályozza a városi bódék felállítását, ezek általában a városkapuk közvetlen környékén helyezkedtek el.

101 2. Л^ első görög kereskedők Kecskeméten és a kompánia megalakítása (1698—1708) A görögök bevándorlása a kecskeméti török uralom elvonulása után 1690 körül kezdődik. Származásukra nézve macedón-görögök voltak, születési helyük túlnyomó részt Kozani és Sziatiszta, ahonnan a Magyarország legkülönbözőbb vidékein élő török alattvalók is származtak. 102 BKmL. KvL. Acta Nundinalia (törökök) 1744—1826. 1766. ápr. 27. 113. a., b. 103 Uo. 305. f. 104 BKmL. KvL. Kivonatok Kecskemét város Tanácsi jegyzőkönyveiből I. k. (1665—1872) 155—156. 1. Az egész XVIII. században, ha török kereskedőkről volt szó, mindig említésre került Kecskemét, mint az egyik legtekintélyesebb görög település. Már az előző fejezetekben szó volt arról, hogy merte vezetett a bejövő görögök útja, és ott Kecskemétről is említés történt. Felvetődik az a kérdés, miért vonzotta Kecskemét ilyen nagy mértékben az idegen hatalom kereskedni kívánó alattvalóit. Ennek fő oka a hely gazdagsága volt: „Kecskemét igen nagy és népes mezőváros . . . nagy kiterjedését s minden tekintetben régi hírnevét máig is fenntartja, mert nemcsak lakosai nagy számát tekintve igen népes, hanem vásárai is minden képzeletet túlhaladólag látogatottak. Tartatnak pedig itten leginkább baromvásárok a baromcsordáknak rendkívüli nagy sokaságával, s marhával kereskedőknek pedig hihetetlen nagy számú összesereglésével s ezek többnyire rácok, kik a kereskedés e nemét leginkább kedvelik. De a törökök is látogatják e vásárokat, saját hazájokbeli portékáikkal . . . németek, rácok és görögök is a magyarok társulatához csatlakoznak s az üzletet serényen folytatják."

105 Ahol nagy vásárok vannak, ott gazdag a nép, és ahol gazdag, ott érdemes kereskedni, főleg olyan cikkekkel, amelyeket csak kevesen árusítanak. így természetes, hogy a gazdag alföldi mezőváros történetében megjelentek a görög kereskedők. Legrégibb nyomukra Hajnóczy Iván, a város levéltárosa talált rá 1927-ben az iratanyag rendezése közben. A már azóta nem található városi jegyzőkönyvek 1698. augusztus 17-i bejegyzése szerint: „Primo. Mint hogyi az mi eleink semmi idegen Nemzetséget sem görögöt sem Ráczot magok közöt nem szenvedtenek és a Mélt. földes urunk eő Nga Melt, parancsolattya is ugi tartya hogi Görögöt és Ráczot köztünk ne tarcsuk Azért. . . az botos [boltos] Gazdák harmadnap múlva hannyák ki, és ha akarnak itten árulni Sátorban árullyanak két vagi három napigh s az után mennyen továb, itt holnap számra ne lakjanak fogház és 12 forint birság terhe alatt."

106 A nemrég töröktől sanyargatott ország lakói érthető bizalmatlansággal szemlélik ugyanannak a hata105 BÉL Mátyás: Notitia Hung. III. 153. 1. 106 HAJNÓCZY im. 7. 1. 38