Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

1595 után Cegléddel és Nagykőrössel együtt a legkiemelkedőbb gazdasági jelentőségű helység volt a Duna-—-Tisza közén. Kecskemét csaknem Pesttől Dorozsmáig bérelte valamennyi elhagyott község területét.

96 A város határának első, a XVIII. század második felére tehető ábrázolásából állapíthatók meg a következők: A városközpontot észak és nyugat felé szőlőskertek övezik, majd következnek a nagy kiterjedésű legelők, melyekben elég szabályos alakban tűnnek fel a kertek. A várostól délkeletre a szántóföldek egyenletes területe külső sávjában helyezkednek el a nagy gulyák és ménesek, egymástól széles, homokos sáv által elválasztva. A határt kívülről puszták övezik. A XVIII. század elejétől a kapásnövények termelése erősödik, mely állandó helyszíni munkát követel, több a zsellér, félzsellér és ezeknek lakóépület is kell. így kialakul a tanyahálózat. A tanya elnevezés először a XVII. század elején jelenik meg, de az 1700-as években válik általánossá, nyeri el tartalmát. A II. József féle felvétel 1783-ban már mintegy 200 állandó jellegű házat mutat, több mint ezer kunyhót jelöl. Ezek túlnyomóan a várostól északra esnek, a nyugati és déli területeken ritkábbak, mert ott maradt meg legtovább a nagyállattaltás hagyományos formája. 1787-ben a szállásokon és pusztákon 225 házat, 227 családot és 1080 főt számláltak.

97 Kecskemét vásárai országos hírűek voltak, melyeket a török hódoltság idején is megtartottak. II. Ferdinánd király 1622-ben engedélyt adott, hogy a város a török pusztítás előtti időben szokásos vásárait újból megtarthassa; 1676-ig rendszeresen meg is tartotta. Vásárai jelentőségét fokozta, hogy ez időben csupán Szeged tartott a közelben vásárokat, így az értékesítésre nem lett volna mód, de az árubeszerzésre sem, mert boltos kereskedő kevés volt. Ezért adott II. Ferdinánd 1646-ban a kecskeméti kereskedőknek védlevelet, hogy jószágaikat sehol az országban ne foglalják le, kereskedelmi tevékenységüket ne akadályozzák.

98 96 Uo. 97. 1. 97

ENTZ Géza—GENTHON István—SZAPPANOS Jenő: Kecskemét. Bp. 1961. 40—41. 1. 98 BALANYI im. 98. 1. A városnak 3 országos vására volt 1746-ig: 1. Gergely pápa napján (március 2.), 2. Lőrinc vértanú napján (augusztus 10.), 3. Katalin vértanú napján (november 25.). 1746-ban a város a meglevő három vásáron kívül egy negyedikre kér engedélyt, Szent Gor dián napjára. Ezt a másképpen „zöld vásárnak" nevezett vásárt Mária Terézia május 10-re engedélyezte. 1798-ban I. Ferenctől elnyerik az ötödik, Szent Ciprián napi (szeptember 26.) országos vásár tartásának jogát.

99 Az országos vásárok mellett 1798-tól hetente két alkalommal (a hétköznapokon) volt hetivásár. Az említett országos vásárok közül a legnagyobb forgalmú a Lőrinc napi vagy „nyári vásár" volt. Augusztus 10-ét megelőzően két héttel megkezdődött az állatvásár (szarvasmarha, ló szamár), 8 nappal az ürüvásár. A gyalogvásár (kirakodóvásár) egy hétig tartott. A városban csak a gyalog vagy a kirakodóvásárt tartották. A baromvásár a fehértói csárda környékén zajlott le. Az 1756. évi Lőrinc napi vásár 1281 ft 24 krajcárt jövedelmezett. Ez az összeg helypénzből, kocsiállás és legeltetési pénzből állt. Az ugyanazon évi Katalin napi vásár 366 ft 56 krajcárt jövedelmezett helypénzből.

100 Kecskeméten vásárolta meg szükségleteit a nagykőrösi városi tanács is. 1711-ben a Gergely vásárban a következőket vásárolták: a szolgák szükségére gúnyát, csizmákat, bőröket, karmazsinokat, citromot, narancsot, kávét, mazsolaszőlőt, 2 tallérért és 25 poltúráért vásároltak egy skarlátszőnyeget és egy vég selymet.

101 Kecskemét városa féltékenyen őrködött vásárai sikerességén. 1776-ban Nagykőrös Pest megyéhez fordul, s vásárprivilégiumot kér. A megye Kecskeméthez utasítja őket egyezkedésre, természetesen Kecskemét nem egyezik bele. Erre Nagykőrös 1776. április 99 A Gordián napi vásárt már egy évvel korábban megtartották Kecskeméten, hiszen 1745-ben éppen ezen a vásáron történt a görögök és a katonaság közti összetűzés BKmL. KvL. Acta Nundinalia 6—9 f. 1745. július 8. BKmL. KvL. Szabadalomlevelek. Vásártartási kiváltságlevelek. I. 1696. I. Lipót II. 1746. Mária Terézia, III. 1798. I. Ferenc Idézte: BALANYI im. 109. 1. 100 BKmL. Számadáskönyvek 1756. évi 9., 12. 1. 101 BALANYI im. 110. 1. Hasonló adatok szerepelnek még pl. 1713. évi nagykőrösi számadáskönyvekben. BKmL. Nagykőrös Város Levéltára Számadáskönyvek. 1711. 34. 1. 1713. 37. 1. 37