Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

Jászság*

0 kereskedő legény inas áruértéi önálló társ ft. Jászberény 2 4 6 4 6772 Jászapáti — 3 — — 2259 Jászárokszállás 1 — — 1 3127 Alsószentgyörgy — 2 1 — 709 Jászkisér 1 — — — 712 4 9 7 5 13 579 Kiskunság'

3 Kiskunfélegyháza ----2 — — 380 Kiskunhalas — 6 — 2 1642 Szabadszállás 3 — — 1 1831 Kiskunmajsa — 2 — — 307 Dorozsma — 2 — — 216 Fülöpszállás 1 — — — — Kunszentmiklós — 2 — — 337 К iskúnlacháza —• 1 — — — A kecskeméti kompániához tartozó görögök tehát szinte az ország minden pontján tartottak boltot. Az a tény, hogy (Pest megye 57 helységén kívül) a Kecskeméttől oly távol eső helyeken élő kereskedők is kompánia tagok voltak (ez esetben a kecskeméti kompánia tagjai), már magában ellene mond a következő állításnak: ,, . . . az összeírások alapján megállapíthatjuk, hogy a kompánia uralkodó szerepe ekkor már lassan kezd elhanyatlani ... a nagy létszámú kompániák mellett és helyett kezd előtérbe jutni a consocietas."

93 A zömükben valóban társas viszonyban álló kereskedők számára a társas viszony bizonyára nem nyújtott elegendő biztosítékot, ha ők is kompániába állottak, s ezt csak a szervezettséggel járó előnyök miatt tették. A legjelentősebb görög telepek közé tartozó Kecskemét vásárainak tehát szinte országos híre, jelentősége volt. 15 4 513 Nagykunsága Karcagújszállás 2 — 1 2 370 Madaras — 5 — 2 2 083 Kunhegyes 2 — 2 — 1038 Kisújszállás 1 2 1 3 1166 Túrkeve 1 — 1 1 1 744 Kunszentmárton — 4 1 1 331 4 13 5 8 8 732 JÁSZKUNSÁG ÖSSZESEN: 13 47 12 16 26 824 90 OL. HT. Misc. 2 № 8. a) 14. rsz. 1753. aug. 22. 282—293. f. b) 14. rsz. 1754. szept. 23. 411—412 f. c) 15. rsz. d.n. 49. f. 91 Feltehetőleg a fülöpszállási és a kiskunlacházai görögök egy boltot tartottak valamelyik helyen. OL. HT. Misc. Fase. 2 № 8. a) A kiskunsági görögök áruinak összeírása 1753. 14. sz 247—268. f. b) 1754. szept. 23. 409—410. f. c) 15 rsz. d. n. 49. f. 92 A nagykunsági görögök áruinak összeírása 1753. a) 14. rsz. 269—281. f. b) 1754. szept. 17. 407—408. f. c) 15 rsz. d. n. 49. f. Az áruk forint értéke nem fedi az 1754. évi értéket, mert 1753-ban kevesebb kereskedő volt, mint 1754-ben. (A közölt értékek csak tájékoztató jellegűek.) V. GÖRÖG KERESKEDŐK KECSKEMÉTEN 1. A város kereskedelme és gazdasági helyzete „Akik Pest megye egyik vagy másik helységének múltját akarják a ma élő utódok elé tárni, azok itt a XVII. század végén, a XVIII. század elején találnak új fejezetre."

94 Kecskemét ,,A Duna—Tisza köz térségén központi helyen fekszik. Buda és Szeged között, az útvonal felezési pontján Szegedtől és Budától 10—10 mérföldre. Ez a Balkán félszigetre és Kisázsia felé vezető egyik főútvonal . . ,"

95 A 150 évig tartó török hódoltság idején a Duna—Tisza köz legjelentősebb települési helye. 1595 előtt nahie (egy járásnak felel meg) székhely volt. Л városban működő kádi feladata volt a budai várat élelemmel, tüzelővel, takarmánnyal, fuvarral és egyéb közmunkával, a lőporgyárat pedig salétrommal ellátni. 93 FÜVES Ödön: Görög kereskedők a Dunántúlon 1754—• 1771 között AT 12 (1965) 1. sz. 108. 1. 94 KOSÁRY Domokos: im. 9. 1. 95 BALANYI Béla: Kecskemét gazdasági jelentősége a XVIII. sz. végéig. Kecskemét 1368—1968. Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. Szerk.: HELTAI Nándor: Kecskemét 1968. 96. 1. (Továbbiakban: BALANYI i. m.) 36