Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
13-a előtti Direktórium és Munkástanács mérsékelt irányvonalával ugyanis csak a klérus és néhány katonatiszt helyezkedett szembe. A hatalom április 13-i balratolódásával, a forradalom jellegének nyilvánvalóvá válásával, s az esetenkénti túlzásokkal párhuzamosan az értelmiség haladó része közömbössé vált; a birtokos parasztság, kisiparosság, kereskedők közömbössége pedig passzív ellenállássá változott. Az érsekség s a hozzá gazdaságilag vagy ideológiailag legszorosabban kötődő rétegek, és a katonatisztek szembenállása erősödött. A Tanácsköztársaság támogatói között, az agrárproletárok soraiban is a közömbösség jelei kezdtek mutatkozni. Április végére kialakult egy aktív ellenforradalmi csoport is, akik mögé májusban, júniusban a most még passzív rétegek tömegei fognak sorakozni, s lépnek majd fel nyíltan is a Tanácsköztársaság ellen. 3. Л proletárhatalommal való teljes szembenállás jelei májusban Dóra János április 13-án, a hatalomátvétel napján is tapasztalhatta, hogy Kalocsán kevés híve van a proletárdiktatúrának, s ennek jeleit április második felében is észlelhette. Május első napján, a proletariátus nemzetközi ünnepén konkrét tényekből győződhetett meg arról, hogy a lakosság nagyobb része nem szimpatizál a Tanácsköztársasággal. Május elseje ünneplése 30-án este kezdődött fáklyás menettel, és elsején éjszaka ért véget műsoros táncestekkel. 252 A. lakosság számához viszonyítva azonban kevés volt az őszintén ünneplők száma; többen — köztük a papság — felszólítás ellenére sem vettek részt az ünnepségsorozaton, 253 a legvallásosabbak (főleg nők) pedig egy ellentüntetést, egy „körmenetet" rendeztek. 254 Ezért 5-én éjszaka a Direktórium megbízásából Klein Ignác letartóztatta dr. Várady Lipót Árpád érseket, Horváth Győző segédpüspököt, Révay Tibor kanonokot, akiket Budapestre szállíttatott. A Böszörményi úti csendőrlaktanyában tartott kihallgatás után, mivel konkrét ellenforradalmi cselekményt nem lehetett 252 KN. 1919. máj. 9. 43. évf. 19. sz. 1—3. old. 253 WINKLER: i. m. 142. old. 254 pi-Atch. 642. f. 1919— IV—958. őe. 3. old. rájuk bizonyítani, mindhárom papot szabadonbocsátották. 255 Május 8-án egy civilbe öltözött papot, Maskovics Pál kalocsai kanonokot fogták el a szerb demarkációs vonal mentén. A határőrség átadta Klein városparancsnoknak, aki kémnek nyilvánította, és Budapestre küldte. 256 Másnap azonban Maskovics is visszatért Kalocsára, 257 sőt: felmutatott egy bizonyítványt, melyen a Vörös Őrség II. kerületi parancsnoksága Nagy (?) parancsnok aláírásával politikai megbízhatóságát igazolta. 258 A kétszeres letartóztatás fokozta a vallásos érzelmű emberek szembenállását a Tanácsköztársasággal. A város közhangulatára jellemző, hogy Dóra megszigorította az április 27-én Klein által kiadott rendszabályokat. Ellenforradalmi ténynek minősített minden olyan „gyülekezést, csoportosulást, értekezést", amely a Direktórium tudta nélkül történik. A záróra idejét 10 óráról 9 órára csökkentette, este 9-től reggel 5-ig az utcán tartózkodni mindenkinek tilos volt. Kivételt képeztek ez alól a párt vagy szakszervezeti gyűlésről ill. munkahelyükről hazatérők. Nekik is tilos volt azonban 3 személynél nagyobb csoportot alkotni. 259 Л papok visszatérése pedig valóságos diadalmenetként hatott. Szaporodtak az olyan munkásnők, akik a Direktóriummal szemben a papok mellé álltak. Ilyen volt Fekete Józsefné, aki a Kalocsai Forradalmi Törvényszék egyik tanúja szerint „arra törekszik, hogy minden vele szembe kerülő egyént meggyőzzön a mai rendszer ellenkezőjéről . . . Egész környezete határozott ellenforradalmár". 260 Nagy János a megyei intézőbizottsági ülésen felháborodottan számolt be Budapest viselkedéséről, a papok 255 PmL. Alispáni ir. TAGYOB. Kalocsa. 4. old. és KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 2. old. 256 Május első felében az antant francia csapatok bevonásával támadást készített elő a Duna—Tisza közén, amiből vegülis a vezérkar hozzájárulása nélkül semmi sem lett. ('HAJDÚ: i. m. 1969. 198. old.) Ismerve a papság jólinformáltságát, utólag ennyiben igazolható Klein feltételezése, konkrét bizonyítékai azonban Maskovics árulásáról vagy kémkedéséről nem voltak. 57 KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 2. old. 258 p m L_ MT. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ir. 8. Kalocsa j. 92. old. 259 OSZK. Plakáttár. MT. plakátjai. Kalocsa. „Rendelet!" 1919. máj. 7. Árpád nyomda Rt. 47x32 cm. ''Rózsaszínű papíron fekete betűs szöveg.) 260 pi.Arch. 609. f. 8/179. őe. 3. old. 344
