Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

13-a előtti Direktórium és Munkástanács mérsékelt irányvonalával ugyanis csak a klérus és néhány kato­natiszt helyezkedett szembe. A hatalom április 13-i balratolódásával, a forrada­lom jellegének nyilvánvalóvá válásával, s az eseten­kénti túlzásokkal párhuzamosan az értelmiség haladó része közömbössé vált; a birtokos parasztság, kis­iparosság, kereskedők közömbössége pedig passzív ellenállássá változott. Az érsekség s a hozzá gazdasá­gilag vagy ideológiailag legszorosabban kötődő rétegek, és a katonatisztek szembenállása erősödött. A Tanácsköztársaság támogatói között, az agrár­proletárok soraiban is a közömbösség jelei kezdtek mutatkozni. Április végére kialakult egy aktív ellen­forradalmi csoport is, akik mögé májusban, júniusban a most még passzív rétegek tömegei fognak sorakoz­ni, s lépnek majd fel nyíltan is a Tanácsköztársaság ellen. 3. Л proletárhatalommal való teljes szembenállás jelei májusban Dóra János április 13-án, a hatalomátvétel napján is tapasztalhatta, hogy Kalocsán kevés híve van a proletárdiktatúrának, s ennek jeleit április második felében is észlelhette. Május első napján, a proletariátus nemzetközi ünnepén konkrét tényekből győződhetett meg arról, hogy a lakosság nagyobb része nem szim­patizál a Tanácsköztársasággal. Május elseje ünnep­lése 30-án este kezdődött fáklyás menettel, és elsején éjszaka ért véget műsoros táncestekkel. 252 A. lakosság számához viszonyítva azonban kevés volt az őszintén ünneplők száma; többen — köztük a papság — fel­szólítás ellenére sem vettek részt az ünnepségsoroza­ton, 253 a legvallásosabbak (főleg nők) pedig egy ellen­tüntetést, egy „körmenetet" rendeztek. 254 Ezért 5-én éjszaka a Direktórium megbízásából Klein Ignác le­tartóztatta dr. Várady Lipót Árpád érseket, Horváth Győző segédpüspököt, Révay Tibor kanonokot, akiket Budapestre szállíttatott. A Böszörményi úti csendőrlaktanyában tartott kihallgatás után, mivel konkrét ellenforradalmi cselekményt nem lehetett 252 KN. 1919. máj. 9. 43. évf. 19. sz. 1—3. old. 253 WINKLER: i. m. 142. old. 254 pi-Atch. 642. f. 1919— IV—958. őe. 3. old. rájuk bizonyítani, mindhárom papot szabadonbocsá­tották. 255 Május 8-án egy civilbe öltözött papot, Maskovics Pál kalocsai kanonokot fogták el a szerb demarkációs vonal mentén. A határőrség átadta Klein város­parancsnoknak, aki kémnek nyilvánította, és Buda­pestre küldte. 256 Másnap azonban Maskovics is vissza­tért Kalocsára, 257 sőt: felmutatott egy bizonyítványt, melyen a Vörös Őrség II. kerületi parancsnoksága Nagy (?) parancsnok aláírásával politikai megbízható­ságát igazolta. 258 A kétszeres letartóztatás fokozta a vallásos érzelmű emberek szembenállását a Tanácsköztársasággal. A város közhangulatára jellemző, hogy Dóra meg­szigorította az április 27-én Klein által kiadott rend­szabályokat. Ellenforradalmi ténynek minősített min­den olyan „gyülekezést, csoportosulást, értekezést", amely a Direktórium tudta nélkül történik. A záróra idejét 10 óráról 9 órára csökkentette, este 9-től reggel 5-ig az utcán tartózkodni mindenkinek tilos volt. Kivételt képeztek ez alól a párt vagy szakszervezeti gyűlésről ill. munkahelyükről hazatérők. Nekik is tilos volt azonban 3 személynél nagyobb csoportot alkotni. 259 Л papok visszatérése pedig valóságos diadalmenetként hatott. Szaporodtak az olyan mun­kásnők, akik a Direktóriummal szemben a papok mellé álltak. Ilyen volt Fekete Józsefné, aki a Kalocsai Forradalmi Törvényszék egyik tanúja szerint „arra törekszik, hogy minden vele szembe kerülő egyént meggyőzzön a mai rendszer ellenkezőjéről . . . Egész környezete határozott ellenforradalmár". 260 Nagy János a megyei intézőbizottsági ülésen felháborodot­tan számolt be Budapest viselkedéséről, a papok 255 PmL. Alispáni ir. TAGYOB. Kalocsa. 4. old. és KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 2. old. 256 Május első felében az antant francia csapatok bevonásával támadást készített elő a Duna—Tisza közén, amiből vegülis a vezérkar hozzájárulása nélkül semmi sem lett. ('HAJDÚ: i. m. 1969. 198. old.) Ismerve a papság jólinformáltságát, utólag ennyiben igazolható Klein feltételezése, konkrét bizonyítékai azonban Maskovics árulásáról vagy kémkedé­séről nem voltak. 57 KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 2. old. 258 p m L_ MT. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ir. 8. Kalocsa j. 92. old. 259 OSZK. Plakáttár. MT. plakátjai. Kalocsa. „Rendelet!" 1919. máj. 7. Árpád nyomda Rt. 47x32 cm. ''Rózsaszínű papíron fekete betűs szöveg.) 260 pi.Arch. 609. f. 8/179. őe. 3. old. 344

Next

/
Thumbnails
Contents