Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

fogdosására. 10—12 nap alatt mintegy 100 dezertált katonát fogtak el a környék erdőiben, nádasaiban.

77 Az elhúzódó háborúval együttjáró gazdasági terhekkel való szembenállás jeleivel tehát találkozhatunk, de a szociális elégedetlenkedésnek olyan elementáris erejű kitörései, mint a megye más városaiban—a vázolt társadalmi szerkezet, az érsek viszonylag kedvező szociálpolitikája, a katolikus ideológia számottevő befolyása, s ezzel összefüggésben a baloldal erőtlensége és szervezetlensége miatt — Kalocsán nem voltak. Kiskunfélegyházán például 1918. február 25-én 4—5000-es tömeg tüntetett, az asszonyok üres kosaraikkal a városi rendőrkapitányt ütlegelték,

78 Kecskeméten 1917. május 15-én az asszonyok megostromolták a polgármester lakását.

79 Kiskunhalason 1917. április 7-én a helyi szociáldemokraták a háború ellen tüntettek.

80 Utóbbi már politikai megmozdulásnak is felfogható ; Kalocsán — az említett okok miatt — csakúgy mint korábban, a háború évei alatt sem került sor politikai követelések megfogalmazsára, sőt semmilyen jellegű sztrájkra vagy demonstrációra sem. II. A VÁROS HATALMI-POLITIKAI ERŐVISZONYAI A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM IDEJÉN /. Л Kalocsai Nemzeti Tanács megalakulása, összetétele, tevékenysége; a karhatalom (Nemzetőrség) és a katonaság megszervezése, szerepe 1918 őszén a város lakóinak hangulata pacifista jelleget öltött.

81 Bár a kalocsai társadalom néhány emberből álló legfelsőbb csoportjait a háború eg77 KN. 1918. jún. 22. 42. évf. 25. sz. 3. old. 78

RÁCZ János: Kiskunfélegyháza 1918—1919-ben- Proletártavasz 1919. (Tanulmánykötet Bács-Kiskun megye forradalmi múltjáról.) Szerk. BOGNÁR Lajos—BODOR Jenő. Kecskemét. 1969, MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. 323 p. 12. old. 7

" SZLANKA Tamás: Az őszirózás forradalom Kecskeméten = Proletártavasz 1919. i. m. 83. old. 80 SZABÓ Miklós: Az 1917. évi oroszországi forradalmak visszhangja és hatás Kiskunhalason. = Emlékezés a Tanácsköztársaságra. Szerk. BOGNÁR Lajos—SZŰCS Béla. Kecskemét. 1969. MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága. 118 p. 94. old. 81 KN. 1918. júl. 27. 42. évf. 30. sz. 2. old. zisztenciálisan nem érintette, s szociális gondoktól az értelmiség egy része is mentes volt, a béke utáni vágy ezeket a rétegeket is jellemezte. A háború végére elszaporodó rekvirálások a birtokos parasztságot súlyosan és főleg kellemetlenül érintették; további begyűjtéseket fegyveres kényszer nélkül nem lehetett volna foganatosítani. Szociális gondokkal küzdöttek az iparosok. A közélelmezés egyre megoldhatatlanabbnak bizonyult ; az agrár- és ipari proletárok számára az egyszerű megélhetés vált kérdésessé. Különösen nehéz helyzetben voltak azok a családok, ahonnan a férj a fronton harcolt. Szeptember végén a hadbavonultak asszonyai közül sokan az uradalmi kukoricásból lopott tengeriből tartották el magukat és gyermekeiket.

82 1918. okt. 15-én a következő hónapok fejadagjaiból kénytelen kiosztani 203 kg lisztet a főszolgabíró a város ellátatlanjai között.

83 Az ország más területein hasonló problémák mutatkoztak. Ezért — a gazdasági, politikai és katonai nehézségek megoldására, az ország újjászervezésére— alakult meg október 25-én a három leghaladóbb párt képviselőiből Károlyi Mihály vezetésével a Nemzeti Tanács, s tette közzé felhívását, melyet a 26-i Népszava közölt le.

84 S bár a helyi lap elhallgatta a Pesten történteket, a szociális elégedetlenség és az egyéni tragédiák talajáról, a napilapokban közöltek hatására október utolsó napjaiban megmozdultak Kalocsa és környékének elnyomott és a háború végét akaró rétegei is. Az elégedetlenkedők célja kettős, egyrészt szociális, másrészt közigazgatás-ellenes. A lakosság fenyegető magatartására a járás minden falujában kiosztásra került az ellátatlanok gabonája, s amikor erre október 31-én a főszolgabíró felhatalmazást adott, a visszajelentések ismétlődő tartalma szerint : „időközbenmindenközségben megtörtént".

85 Előfordult, hogy ahol az elöljáróság megtagadta a lakosság ilyen irányú követelését (pl.: Miskén), radikális eszközökhöz folyamodtak, s kifosztották a malmot.

86 A mozgalom másik céljának eredménye82 B-KmL Kalocsai j. föszb. ir. 1029/1918. 83 Uo. 6280/1918. 84 A magyarországi forradalmak krónikája 1918—1919. Közreadja: HETES Tibor. Bp. 1969, Kossuth Könyvkiadó. 376. p. 60—62. old. 85 B-KmL. Kalocsai j. föszb. ir. 6225/1918. 86 Uo. 6224/1918. 325