Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Muradin J.: Nagybányától Kecskemétig. Egy művészeti különválás történetéhez

életfilozófiája. (Boromisza Tibor, A nagybányai festő colonia jelenje-jövője.)

19 Vannak fiatal festők, akik öregek. Igen öregek. Sokszor a tehetség, sokszor a lelkiismeret hiánya miatt. Akik jól kitaposott utakon kullognak a már ismert, felfedezett, kimerített törekvések földjére. Ez mindenesetre a legkényelmesebb, s anyagiakban is jóval előnyösebb (...) Azután vannak ún. keresők-kutatók-forradalmáfok, szertelenül csapongók, kiket a megfejthetetlen ereje a mindent előre vivésnek járatlan, rögös, ismeretlen utain hajt. Üj utakon. Nélkülözve úgy az állam, a hivatalos körök, mint a nagy társadalom támogatását. (...) És vannak az újszerűségnek, az úttörőknek epigonjai, kik divatszerűséget űzve az új égisze alatt, lobogó hajfürttel, finom szabású frakkzsakettben élvezik előkelő zsúrokon és vernissageékon a minden áron való feltűnés idegbizsergető hatását. (Boromisza Tibor, A fiatal festőművészek mai helyzete.)

20 Ne vegyék hízelgésnek, ha azt mondom, hogy ha a jó utóbbi időkben még szó esett Nagybányáról a lapokban, éppen Önök által esett, nem beszélve távollevő volt kollégáikról, ellenben elismerem, hogy ártalmas lenne az Önök békéjére, netán a városra is, ha mondjuk egy pár kiállítás, talán összegező, rendeztetnék Nagybánya jóhangzású nevével. (...) Említsem meg végül, hogy ha ezentúl ments Isten, némi agilitás lesz tapasztalható a telep körül, eredményezze ezt netán a legközelebb ezen ügyekben is tárgyaló városi közgyűlés, bizony uraim mindezt azok az Önök célozta érdek sugallta harcok elégedettjeinek fogjuk köszönni. (...) A Harsányi esetről csak annyit, hogy Önök a legjobb tudói annak, milyen az egymásközt való terefere tónusa . . . Mivel vagyok stb. Tersáns^ky Jó^si Jenő'

21 19 Nagybányai Hírlap, 1911. márc. 19. IV. évf. 12. sz. A cikk „kiálltvány" jellege kitűnően példázza a változást követő fiatalok hangulatát. 20 Nagybányai Hírlap, 1911. márc. 26. IV. évf. 13. sz. Boromisza helyzetképet, „réteg-metszetet" ad a nagybányai festőtelep fiataljairól. 21 Nagybányai Hírlap, 1911. okt. 22. IV. évf. 43. sz. A polemikus jellegű, gúnyos hangú írás előzménye, hogy Tersánszky Józsi Jenőnek a Nyugatban megjelent cikke nagyobb élénkséget sürget a kolónia munkájában; több kiállítást, gyűjteményes bemutatót, és egy saját képzőművészeti szervezetet tart kívánatosnak. Nehezményezi ugyanakkor, A fiatal nagybányai festők spontán megnyilatkozó szeretete, elismerése a cáfolat arra a nevetséges és képtelen vádra, hogy elnyomjuk őket. Ezt a nyilatkozatot nem kértük, nem sugalltuk, előzetes tudomásunk se volt róla. A tisztesség és igazságérzet diktálta nekik.

22 Ami az iskola adminisztrálásában anyagilag történik, azt a város megbízott képviselőinek és a város polgármesterének tudtával, velünk egyetértőleg, előzetesen is nyilvánosságra hozott programunk alapján, tesszük. Ez a bizottság, miután az ügyet elébe terjesztettük, teljesen önszántából, felkérésünk nélkül, tisztán igazságérzetétől indíttatva tette meg elvi jelentőségű nyilatkozatát a ,,Nagybányá"-ba.

23 Erkölcsi elégtételünk a nyilvánosság előtt e két nyilatkozat által teljes. (...) Egyébként — ismételjük — nem óhajtunk vitázni. Az iskola és a kolónia belső ügyeibe idegeneknek nincs és nem is lehet beleszólásuk. 'ïhor m a János Réti István^ . . . Azután jöttek a legmodernebbek, az új idők emberei, nemcsak művészeti hitvallásukban, hanem az érvényrejutás módszerének megválasztásában is. A demokratikus érzésű forradalmiak, kik a régi iskola diplomatizáló, agyonhallgató, kijátszó rendszerével szemben legtanácsosabbnak látták a fütyköshöz nyúlni, az elevenbe vágni, cinikus ridegséggel, minden palástolás nélkül támadni. Ezek már úgy mutatták, mintha kinőttek vonal Nagybányából. Művészi intelligenciájukhoz, látókörüköz szükségszerüleg könnyebben jutottak el, mint a régiek. (Dr. Takács Zoltán, A nagybányai művészet revíziója.)

25 hogy a fiatalokat nem vonják be a kolónia vezetésébe. Thorma János — nem szerencsés megoldással •— a város vezetőségére hárítja a kolónia ügyeinek megvédését. Közbejött a „Harsányi ügy" — Harsányi György kizárása a szabadiskolából, amire Tersánszky is utal. 22 Utalás arra, hogy 14 fiatal nagybányai festő a Nagybánya című lap 1911. okt. 19-i számában hűségnyilatkozatot tett a vezetőség mellett. Az aláírók közül azonban hiányzik például a Boromisza neve. 23 A városi vegyesbizottság nyilatkozata a Nagybánya 1911. okt. 26-i számában jelent meg. 24 Nagybánya, 1911. nov. 1. IX. évf. 44. sz. 20 Nagybánya és Vidéke, 1912. aug. 4. XXXVIII. évf. 31. sz 312