Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

Vándor fogorvos érkezésének híradása a XVIII. századból. Notice of the arrival of an itinerant dentist, 18th century. Извещение с 18 века о прибытии странствующего зуб­ного врача. Minden betegséget gyógyító,, Élet elixir" ismertetője 1730-ból. Booklet on an „elixir of life" curing all sorts of diseases, 1730. Ознакомление с «Элексиром жизни» лечащим все бо­лезни. (1730 г). Igen érdekes adatokat találhatunk Csaplovics János: Tudo­mányos Gyűjtemény с munkájának II. kötetében, mely 1822­ben Pesten jelent meg és a következőket írja többek között a 7. fejezetben: ,,A Magyar Országi Patikákról. Nem utolsó Statistical és ethnographiai kérdés, hány Patika találtatik ez vagy amaz Országban? és mclly proportióban áll ezek száma a népesség számához? Honnunkra nézve még sehol legkisebb nyomát se találtam annak, hogy valaki a mi érdemes íróink közül annak meg­fejtésével foglalatoskodott volna . . ." A szerző ezután megyénként sorra veszi és 12 kategóriára osztva ismerteti az ország patikáit. Itt most csak a jelenlegi Bács-Kiskun megyére vonatkozó részekből idézek: „I. Osztály 29 Patikával. 1 Pest Vármegye, ahol nevezetesen Pest Városa 9, Buda 8, Vácz 2, Kecskemét 2, Ó-Buda 1, Sz. Endre 1, Gö­döllő 1, Ráczkeve 1, Soroksár 1, Czegléd 1, Nagykőrös 1, Kalocsa 1, Patikával 13 helyen." A további vármegyék között a VI. osztályba sorolta Bács vármegyét Baja 1 patikájával, majd a IX. osztályba a Jászsá­got és a Kunságot Halas 1, Kunszentmiklós és Félegyháza 1—1 patikájával. Feldolgozásának lényegét így foglalja össze: „Hlyen szükséges intézetek alkalmatos használása nem annyira függ azok mennyiségétől, mint sem az ő több helyeken való lététől, mert annál alkalmatosabb a népnek az Orvosságokért járni, mennél több helyeken találtatik a Patika. Méltó tehát erre is figyelmünket függeszteni és a Vármegyéket arra nézve meg­tekinteni." Habár eme régi, megszívlelendő intelem alapján is patikáink történetét megyei viszonylatban szándékozom ismertetni, a névsorba szedett helységek gyógyszertárainak tárgyalása előtt kiemelem a megyeszékhely, Kecskemét patikáinak és neves gyógyszerészeinek történeti ismertetését, mert a mai Bács­Kiskun megye legrégibb nyilvános gyógyszertárát itt létesí­tették. I. s%. tábládat A megye gyógyszer/ár hálózatának fejlődése 1970-ig Időszak alapított összes gyógyszertárak száma XVIII. század Megjegyzés 1741—1750 1751—1760 1761—1770 1771—1780 1781—1790 1791—1800 Kecskeméten Baján Kalocsán 148

Next

/
Thumbnails
Contents