Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából

gán adják. Ezért 1747. február 2-án azt rendeli, hogy ,,a jobb Magyar Ürü, Kos, és Juh Bőr ára 14, a középszerű 12, az alábvaló 10 garas" legyen. 81 A krajcár és a dénár legtöbbször együtt fordul elő az évenként kétszer — tavasszal és nyáron — meg­adott húslimitációkban. Az árakat három csoportban közlik: „királyi városokon, mező városokon és fa­lukon". A fontonként mért „tehén hus," borjú-, bárány- és sertéshús a legdrágább a királyi városok­ban tavasszal, a legolcsóbb pedig nyáron a falvakban. A különböző rangú helységek közötti árkülönbség általában 1 vagy */ а dénár, az árak 4 és 8 dénár kö­zöttiek. A felsorolásban változóan valamelyik hús­féleség árát krajcárban adják meg. 1744. március 28-án „a tehén hus a királyi Városokon fontja lé­szen 4xr Mező Városokon 6 pénzen és a Falukon 5 1 / a . A Borjú húsnak pediglen mindenütt közön­ségesen 8 pénzen." 82 A húsárak hosszú időn keresz­tül lényegesen nem változnak. 8;i A faggyú mindig a hús árának kétszerese. Л postai árakról tudósít az 1751. december 10-i körözvény. Eszerint egy levél elküldése falusi pos­tától szintén falusiig 3 krajcár, ha királyi városba vagy annál is tovább küldik, akkor 4 krajcár a fela­dónak és annak is, aki kiváltja. 81 Az aratók vagy a kőművesek bérére gondolva ez bizony elég drága volt. De akkor is, ha megnézzük néhány élelmiszer árát, melyeket a katonatartással kapcsolatban — kü­lönösen a hétéves háború idején elég gyakran — rendszeresen közöltek. „Két galamb fi 4 krajcár, 1 icze fejér liszt 3, 1 font háj 9, 1 tyúk 6, 1 font sza­lonna 6, 1 icze édes tej 2 krajcár" 1753. szeptember 1-én. 85 Télen mindez 1—2 krajcárral drágább. 86 A háború közepette a lovak élelméről is kellett gondoskodni. 1757 áprilisában értesítik a bírókat, hogy „ő Fölsége az jövendő terménybül Magyar hazánkban más fél Milliom Posoni Kilo Árpát és Zabot fog Szedetni". Az árpa kilóját 36, a zabot 30 81 B—KmL. 1737—54. 323. I. 82 B—KmL. 1737—54. 211. 1. 83 B—KmL. 1737—54.185.1., 332.1., 358.1., 618.1.1755—60. 10. 1., 17. 1., 151.1., 1761—71. 296. 1. 84 B—KmL. 1737—54. 535. 1. 85 B—KmL. 1737—54. 859—590. 1., 630. 1., 1755—60. 21. 1., 30. 1., 48. 1. 86 B—KmL. 1737—54. 605. 1. krajcárért veszik. 87 De törődni kellett az abrak szál­lításával is. Az „armadiaknak" egy mérföldnyire szállított zabért kilónként egy, árpáért 2 krajcárt fi­zetnek. 88 A szolgabíró megjegyzi, hogy nem kész­pénzt adnak, hanem a porcióból leszámolják: „melly is a' Szegénységnek Könynyebségére fog válni mi­vel ugy is Kész pénzt mellyel Portioját fizetni tar­tozna nem tud sémiből reményleni mivel sem gabo­nája sem marhája nintsen mellyből lehetne néki va­lamit reményleni." Pénz, azaz dénár szerepel a sószállítással kapcso­latban, ami a közellátás gondja volt. 1741 októberéig 1 mázsa só szállításáért Szolnokról Pestre 10 dénárt, Szegedről Pestre 20 dénárt fizettek. Október 13-án valószínűleg a kényszerítő körülmények miatt a kö­rözvény hírül adja „hogy a szegénységnek nagyobb kedve legyen a só hordásra" 15 és 25 dénárra eme­lik a fuvardíjat. Magyarország sószükségletének nagy­részét Erdélyből szerezte be. A szállítás a szegény­ségnek állandó kereseti lehetőséget jelentett. Az 5 denáros emelést pedig meg kellett ígérni, mert — írják — Pesten „ma holnap csak főzni való Sót sem kaphat az ember". 89 A következő évben szeptem­ber 20-án is sószállításra való felszólítás érkezett az előző évi bérért. De a szállítás továbbra sem lehetett zavartalan, mert október folyamán még kétszer sür­getni kellett. 90 A sószállítás árának lényeges emel­kedését láthatjuk az 1758. január 16-án érkezett currens alapján. Kihirdették, hogy márciusig egy mázsa só szállításának ára Szolnoktól Pestig 8 kraj­cár, Szegedről Pestig pedig 18 krajcár. 91 Az ezüst poltura verése 1759-ben megszűnt. A kö­rözvényekben három ízben határozzák meg pénzek értékét polturában (Adattár: 2., 5., 6.). 1741. június 22-én a közeledő aratásra készülve a napszámosok, „a napi munkások" több bért kérnek. A vármegye ezért szigorúan meghatározza a fizetendő béreket polturában. ,,Egy kaszásnak étel nélkül 12, ételadás­sal 8, egy gyűjtőnek étel nélkül 6, étellel 4 poltura" jár. 92 87 B—KmL. 1755—60. 94. 1. 88 B—KmL. 1755—60. 120. 1., 129. 1. 89 B—KmL. 1737—54. 120. 1. 90 B—KmL. 1737—54. 156. 1., 160. 1., 165. 1. 91 B—KmL. 1755—60. 109. 1. 92 B—KmL. 1737—54. 110. 1. 116

Next

/
Thumbnails
Contents