Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok

kialakulása. Ennek is már közel három százada. 1713-ban Csáky érsek szerződést kötött a várossal. A szerződés kijelölte a város határait is. Mintegy 42 000 holdnyi elvadult pusztaságon kellett új életet teremteni. 1884-ben Kalocsa szállásai elváltak a várostól és fokozatosan négy községet alakítottak. Ezek: Szakmar, Homokmégy, Öregcsertő, Drágszél és szállásaik. Ezen a területen kétévszázados együttélés alatt egységes népi kultúra alakult ki. Mikor Kalocsa vidéki népi játékokról beszélünk, ezt a területet értjük alatta. * lia azt mondjuk, hogy tájegység szerint Kalocsa és vidéke a Sárkö^hö^ tartozik, ezzel már sok mindent megmondtunk. Tudott, hogy a Duna évezredek folyamán keletről vonult nyugatra, míg a mai medrét elfoglalta. így ezt a vidéket is átszabdosták a régi medrek, hajlatok, vízmosások. A múlt század derekáig rendszeresen meglátogatták a Duna áradásai is. Nádasok, tocsogók, zsombekos, mocsaras részek, füves pusztaságok váltakoztak egymással. Mikor a Dunát gátak közé szorították, jóidéig még a belvizek biztosították fennmaradásukat. Elképzelhető, hogy a vidék halbősége vagy a mocsarak gazdag madárvilága és változatos egyéb élővilága, az egyes foltokon megmaradt kisebb erdőségek, csalitos és bokros részek mennyi lehetőséget nyújtottak különböző gyermekjátékokra. A közös és felosztott legelők, a rajtuk kialakuló pásztorkodások különböző formái, amelyekben a gyerekek is részt vettek, csak növelték ennek lehetőségeit. * Az ősi paraszti közösség tevékenykedését elsősorban is a természet hatalmas ritmusa szabta meg: tavasz, nyár, ősz, tél. Szinte napra meghatározta a paraszti munka menetét. Az évszakok változásával együtt változtak a gyerekek játékainak feltételei is. Szent György naptól szent Mihályig nyüzsögtek a gyerekek a határban. Az iskola, a dérütések és az őszi esők lassanként elnémították a gyerekek legkedvesebb játszóhelyeit. Aztán jött a tél. Befagytak a vizek. Hó borította el a partos részeket. A játékok most elsősorban is itt zajlottak. Volt kiscsús-^ka, nagycsús^ka, egymásthú^ós, s^embecsúsi^ós, kanyargós, jégütikélös, jégcsillagrugás. Alig volt szomorúbb látvány, mint mikor a vidáman csúszkáló gyerekeket egy-egy sápadt, vézna kisfiú vagy kislány a jég széléről csak nézhette. A cipőtalp akkora kincs volt, hogy jégre mennie nem volt szabad. Ha egyáltalán volt talp a cipőkön. Az ereszkedőkön megindult a s^ánkó^ás. Л felnőttek is készítettek szánkót, a gyerekek is. Szegénygyerekeknek ilyen ritkán jutott. Segítettek magukon. Kerestek valami kidobott, rossz lábast és diadalmasan azon ereszkedtek. Mikor a hó már tapadóssá vált, megkezdődött a hógörgetés, és a hóember készítése. Ez utóbbit leginkább a lányok csinálták. Nem kis civé>dások, kiabálások és hólabáacsaták közepette, rendszerint a fiúk rombolták szét. Bent a szobákban és az istállók körül is ment a játszadozás. A fiúk leginkább a felnőtteket utánozva, kissöprűt, kiskosarat vagy kiss^akajtót kötöttek. A lányok kiírni, kivarrni próbálgattak vagy babát készítettek. Persze csak gyerekmódra és olyan szinten is. Az istálló körül pedig kiscsikókkal kisborjúkkal, kisbárányokkal játszadoztak és gondozták azokat. Valamelyik gyereknek eszébe jutott és megkezdődött a törődés (madárfogás). Leginkább kisebb madarakra (veréb, stiglic, sármány, stb.) vadászgattak. Sokszor azonban foglyok is belekeveredtek a tőrökbe. Л tör deszkalapra szegezett, lószőrből készült hurkok szövevénye volt, amelyet rendesen polyvával vagy törekkel lepleztek és ocsúval szórtak meg. Ha elunták a vadászgatást, visszatértek a kemence mellé melegedni. Akkor sem tétlenkedtek. Csutkából, cirokból, krumpliból ökröket, malacokat, kiskocsit, kishengert és egyéb játékokat csinálgattak. Disznóöléskor a gyerekek kedves mulatsága volt a kisdis^nó pörkölése. A felnőttek a disznó csülkéről lehúztak egy-egy ,,körmöt", a gyerekek pedig szalmából a nagytűz mellett kistüzet csinálva, ezt pörkölgették. * Egyszercsak elérkezett szent György napja is. A mezők kizöldültek és virágba borultak a fák. A cipők lekerültek a lábakról. Egy-egy telített hajlatot visszahagyva, lehúzódtak a vadvizek is. A madarak meg elfészkeltek. A jegenyefák hegyén a varjúk 238