Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

tíz évvel ezelőtt is talált emberi csontokat szántás közben. A mostani leleteket bejelentette a múzeum­nak. 129 Az ásatási idény befejeztével részletesen beszámol a helyi lap a végzett munkáról. 8 helyen folytatott ásatást Szabó Kálmán (Alsómonostor, Ferencszállás Pálmonostor, Csány, Adacs, Berénybene, Aranyegy­háza, Tiszaújfalu), mert sikerült több pénzt szerez­nie. Aranyegyházán szép XIV. századi bronztál ke­rült elő. Tiszaújfalun, a község végében van az a part, ahol Újfalu község temploma állott. Nyolc olyan sírt tártak fel, melyben fiatal lányok voltak és a csont­vázak mellett XV. századi gótikus motívumú, fém­lemezekkel díszített pártaöveket találtak. Egyiknek csontos öve volt. 130 Az ásatásokat részben saját erőből fedezhették, mert a múzeum két „ősrégi orrszarvú" koponyája közül az egyiket 300 pengőért eladták. 131 Egy hosszú, kevés lényeget tartalmazó újságcikk­ből egyetlen érdekes részletet érdemes kiemelnünk. A tavalyi kerekegyházi ásatás F. Kiss Balázs földjén, tanyájától nem messze, a Templomdombon folyt. A kerek-templom átmérője 7,5 méter s részben kö­vekkel kirakott. A tanya kerítése is részben az innen kikerült kövekből épült. 132 A múzeumot minden tavasszal kinyitották a nagy­közönség számára. A termeket átrendezték, az anya­got felfrissítették, számos új, addig nem látott érté­kes tárggyal kibővítették. 1933-ban május 7-én va­sárnap volt a megnyitó s ettől kezdve minden vasár­nap 10—12 között, délután 5-tol 7-ig volt látogat­ható a múzeum 20 fillér belépődíj mellett. 133 A tavasszal ugyancsak újjáéledő Katona József Társaság tisztújító közgyűlésén Szabó Kálmánt pénz­tárellenőrré választják. 134 1934 májusában, a Hírős Hétre való tekintettel, átrendezték a múzeum középkori magyar leleteket bemutató termét. A kiállítás egészen a XVIII. szá­zadig kívánta bemutatni a magyarság tárgyi emlé­keit. 135 Május végével szerzett hírt a múzeum a felsőszent­királyi kun sírlelet előkerüléséről, mely mindmáig legkiemelkedőbb, legbecsesebb kun leletegyütte­sünk. 136 Szabó Kálmán azonnal megindította az ása­tást, de további sírokat már nem talált. 137 Előtte (valamikor március végén) már Tiszaúj­falun folyt a kutatás, mely XIV. századi koporsó­vasalásokat és XV. századi díszes pártaöveket ho­zott napvilágra. 138 Móricgáton ХШ. századi falu nyo­mait találták szőlőforgatáskor, de a meginduló ása­tásról már nem kapunk hírt. 139 Az ágasegyházi őskori telepen ínségmunkásokkal folyt a munka. Késő ősz­szel Lakiteleken, Csabay Géza földjén próbáltak sze­rencsét. Egy középkori halászfalura bukkantak, mely­nek területéről kececsontok, kőből faragott és agyag­ból égetett hálónehezékek kerültek elő. Az ásatás még decemberben is folyt a Tiszaparti földön. 140 Szeptemberben a Nemzeti Múzeum vezetői (Zichy István, Bátky Zsigmond, Márton Lajos) látogatták meg a kecskeméti múzeumot s nagy elismeréssel nyi­latkoztak a látottakról. 141 A nagyarányú ásatásokhoz képest a feldolgozás sokkal lassabban haladt, de azért egészen el nem akadt. 1929 telén Szabó Kálmán megírta a Tiszaúg­Kisrétiparton folytatott több éves ásatás eredményeit. Jó másfél évvel később arról értesítette Hekler Antal, az Archeológiai Értesítő akkori szerkesztője, hogy a cikket elfogadja közlésre, de kéri, járuljon hozzá — a kényszerű takarékosság nevében — bizonyos rövi­120 Emberi csontokat, bronz nyakéket, gyűrűt vetett felszínre az eke Felsőszentkirályon. Kecskeméti Közlöny, 1933. szep­tember 28. 130 Ezüstlemezes, csengetyűs pártaövek kerültek elő nyolc kö­zépkorifiatal lány sírjából. Kecskeméti Közlöny, 1933. no­vember 26. 131 Elad egy ősi orrszarvú koponyát a múzeum. Kecskeméti Közlöny, 1933. október 24. 132 If j. JOSZT Ferenc: Árpádkori templomkövek között a ke­rekegyházi határban. Kecskeméti Közlöny, 1933. novem­ber 21. 133 Május 7-én nyílik a múzeum. Kecskeméti Közlöny, 1933. május 2. 134 KISS Endre dr. tiszti főügyészt egyhangúlag elnökévé vá­lasztotta a Katona Jószef Társaság. Kecskeméti Közlöny, 1933. júl. 18. 13s Vasárnap nyílik a múzeum. Kecskeméti Közlöny, 1934. má­jus 4. 136 Szenzációs eredménnyel bíztató ásatást kezd holnap a mú­zeum. Kecskeméti Közlöny, 1934. május 26. 137 A lelet értékelésére többen is visszatértek. Éri Isivan: Ada­tok a Kigyóspusztai csat értékeléséhez. Folia Archaeologica 8 (1956) 137—151. — Pálóc^i-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet. Folia Archaeologica 20 (1969) 107—134. — Ua: A csólyosi kun sírlelet hadtörténeti vonatkozásai. A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1969. I. 115—121. — Ua. : A felsőszentkirályi kun sírlelet. Cumania 1 (1972) 177—204. 138 XV. századbeli sírt tárt fel a múzeum, melyben két kisgyer­mek ezüst pártaövvel átkötött csontváza feküdt. Kecske­méti Közlöny, 1934. április 1. 139 XIII. századbeli község romjait tárják fel Móricgáton. Kecs­keméti Közlöny, 1934. szeptember 8. 140 Középkori halászfalu emlékei Lakyteleken. Kecskeméti Közlöny, 1934. december 8. 141 A Nemzeti Múzeum vezetői Kecskeméten. Kecskeméti Köz­löny, 1934. szeptember 15. 446

Next

/
Thumbnails
Contents