Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Dankó I.: Az 1739–40. évi kunszentmiklósi pestis népéletbeli szerepe
Mensis February 1740. 13 a Bollyó István Oskolában járó fia 17 a Balog Gergely csecsemő Leánykája Summarius Extractus Pestises gyanusságbann Mensibus Junio, Julio et Augusto meghóltt Személlyekk Száma exurgáll, mint föllyül megláthatni, Summa 12. Valóságos Pestisbenn holtak meg Mense Augusto 1739. Summa 16. Mense September. 1739. Summa 29. Mense Octobri 1739. Summa 119. Mense Novembr. 1739. Summa 99. Mense Decembri 1739. Summa 44. Mense Januario 1740. Summa 18. Mense Februario 1740. Summa 2. Summa Summarum 339 A fentiekben betűhíven közölt, sok értékes felvilágosítást tartalmazó pestis-lista több szempontból is elemezhető. Jelen esetben azonban csak a kunszentmiklósi népélet alakulására fényt vető adataival foglalkozunk. Nem szólunk például a névadás nyelvészeti érdekű mozzanatairól, a nevek eredetéről, a helyi társadalom rétegződésének előrehaladottságáról beszélő adatokról, a demográfiailag értékesíthető tényezőkről, hanem igyekszünk figyelmünket kizárólag a pestisre, a betegségre magára és a járvány okozta népéletbeli változásokra fordítani. Illetőleg ezekkel a kérdésekkel csak annyiban foglalkozunk amennyiben elengedhetetlenül szükségesek az egykori népélet és a továbbélő hagyomány megértése szempontjából. Hangsúlyoznunk kell, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, még kevesebb feldolgozás, publikáció. 2 Megállapításaink egy része a lista adataiból levonható következtetés. A következtetéseken kívül az elmondottakat még a közelmúltban is élő kunszentmiklósi népi emlékezetre alapozzuk. 3 A pestisjárvány 1739—40-ben volt, öt évvel a redemptio előtt, amelyből Kunszentmiklós viszonylag igen nagy összeggel (tehát meggazdagodva) vette ki részét. Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy amíg Jászberény, a Hármas-kerület székhelye, 65.150; Karcag 17.800; Túrkeve 28.300; Kisújszállás 26.800; Kunmadaras 20.700; Kunhegyes 18,700; Kunszentmárton 19.200; Jászapáti 30.000; Jászárokszállás 32.400; Jászalsószentgyörgy 19.650; Kiskunhalas 49.400; Szabadszállás 21.600; Fülöpszállás 15.033; Kiskundorozsma 11.800; Kiskunmajsa 9.500; Kiskunfélegyháza 26.850 és Kiskunlacháza 7.900; addig Kunszentmiklós 40.066 Ft-ért váltotta meg magát és földjeit. A Bors Károly által is közölt Baki János-félt, 1699-ből származó összeírás Kunszentmiklóson 56 családról tett említést. 4 Ha ezt a számot tízzel beszorozzuk, 560-at kapunk, ami némi fölfelé való kerekítéssel megfelel Kunszentmiklós azidőbeli lakosságszámának (600—700 fő). A következő negyven évben jelentős mértékben emelkedett a lakosság lélekszáma — bár pontos adataink nincsenek rá vonatkozóan — mert a Bolyó János-íélc híres Kun-liszta, amely Kunszentmiklós törzsökös kunnak számítható családjait szedte versbe, 1789-ben még mindig erről az 56 familiáról emlékezik. 5 Ez természetes is és éppen arra mutat, hogy tekintélyes számú bevándorló jöhetett a városba, mert ajánlatos volt a törzsökös kunokat, az őslakosokat külön felsorolni, megörökíteni. 6 2 BOROVSZKY Samu (szerk.): Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye. Budapest, év n. I. köt. 370. 1.; MAGYARY— KOSSÁ Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a mamagyar orvostörténelem köréből. I— IV. Budapest, 1929— 1940. Az 1739, évi pestisről is részletesen ír: I. köt. 125. 1. —Vö.: OLÁH Andor: A Békés vármegyében pusztító ragadós nyavalyák története. Körös Népe I. (Szerk. : M AD AI Pál és TÁBORI György.) Békéscsaba, 1956. 82—126. és DÁVID Zoltán: Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében. A debreceni Déri Múzeum Evkönyve 1969—70. Debrecen, 1971. (Szerk.: DANKÓ Imre, MÓDY György és OROSZ István.) 181—200. 1. 3 Gyermekkoromat Kúnszentmiklóson töltöttem. Az ottani gimnáziumban érettségiztem. Gyűjtésem, jobban mondva megfigyeléseim java része gimnazista koromra esik. Adatközlőim a szomszédságból kerültek ki; legjobb adatszolgáltatóim: Bajnóczi Benjamin, özv. Erős Józsefné, Баку Lajos, Bartha Károly, Bernáth Imre, Baski János voltak. Közülük többet később is felkerestem és más tárgykörökre nézve is meghallgattam. 4 BAKI János assessor összeírása 1699-ből: BORS Károly: Kunszentmiklós város történelmi adatai. Kunszentmiklós, 1892. 37—38. 1. 5 BOLYÓ János: Kun-Liszta. 1789—1791. Uo. 11—17. 1. 6 Vö.: PALUGYAI Imre: Jászkun kerületek és Külső Szolnok megye leírása. Pest, 1854. 267—271.1.: TATAI MOLNÁR M. : A jászok és kunok története. Szeged, 1937. — Nem érdektelen összevetni a rendelkezésünkre álló adatokat Kunszentmiklós 1786. évi összeírásával. E szerint 1786-ban Kunszentmiklóson 392 házban 538 család élt. A tényleges népesség száma 2676 volt. Ezek közül házas férfi volt 525, nőtlen férfi 825, a nők pedig összesen 1293-an voltak. DANYI Dezső—DÁVID Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Bp. 1960. 64—65. 1. — A demográfiai kép alakulásának szempontjából érdekes megemlíteni, hogy száz évvel később 1876-ban a községnek 6626 lakosa volt. GALGÓCZY Károly: Pest, Pilis és Solt Törvényesen Egyesült Megye Monographiaja. Bp. 1876. 265. 1. 36?
