Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

ja. Tudja tehát a városi tanács, tudom én régóta, hogy az egész intézménynek mostoha sorsa nem csak abban gát, hogy hivatását kifejthesse, de még a jövőre való előkészülésben is bénítják a körülmények." Bizonyára Szilády beadványának hatására utasította el a tanács Héjjasék javaslatát, mely szerint a régi református gimnázium emeleti helyiségébe költözzék a múzeum."

9 A múzeum gyarapodása, mindettől függetlenül, jó ütemben tovább folyt. 1920-ban 67 néprajzi tárgyat vásároltak 1076 koronáért. A tárgyak közül 10 a halászat, 19 a pásztorélet, 13 a mezőgazdaság és szőlészet, 20 a házi felszerelések, 5 pedig a kisipar köréből való. Bugac-Monostoron Árpád-kori telephelyen ásattak. Eredményeként 2 őrlőkő, 1 fenőkő és 4 edénytöredék került elő. A nagykőrösi urnatemető feltárása a kedvezőtlen idő miatt elmaradt. Tiszaugon őskori telep ásatását kezdte meg Szabó Kálmán a Tópartnak nevezett részen. Az 1 napi ásatás igen kedvező eredménnyel járt, de a kutatást folytatni nem lehetett, mert a telep közvetlenül a Tisza partján van s annak további megbolygatása a part elmosását okozta volna. Az ásatás eredménye a következő: 12 hálónehezék, 6 edény, 6 csontszerszám, 3 kőeszköz, 4 edényfül, 9 edénytalp és láb, 69 edényoldal és 1 db gyöngy. Laky teleken (Szikra) a múzeum gyűjteményében levő nagy, széles, felhajlófülű edény lelőhelyén a tavalyi kedvező eredmény alapján, újabb ásatást kíséreltek meg, de mindössze 1 csonteszközt találtak. Ennek ellenére itt nagyobb pénzösszeggel további kutatás lenne kívánatos. A rendelkezésre bocsátott 5482 koronából 1076 koronát néprajzi tárgyak vásárlására, 1344 koronát ásatásokra, feldolgozásra szükséges anyagokra (elsősorban fényképekre) 1502 koronát, napidíjakra és fuvarköltségekre 1560 koronát költöttek.

70 A város kéziratok megvásárlásával is támogatni, fejleszteni kívánja múzeumát. Amikor Benda László: „Kecskemét Közgazdasági viszonyai 1916-ban" című tanulmányának kiadását kéri elutasítják, de 1500 korona segélyt adnak a szerzőnek. Ennek fejében a kézirat egy-egy példányát köteles a könyvtárban és a múzeumban elhelyezni.

71 Egy másik alkalommal felhívják a tanács figyelmét a „Sűrű Siralmakkal rakott Jajhalom" с könyvre, mely Kecskemét kuruckori pusztulását írja le s kérik annak facsimile kiadását. A város Szilády Áron és Szabó Kálmán szakszerű véleményét kérte ki, akik időszerűtlennek mondják kiadását. De Szabó Kálmán pótlólag beadott jelentése szerint a Nemzeti Múzeumban levő példányt 2000 koronáért Akantisz Viktor lemásolná. Ezt a javaslatot elfogadják. A másolatot a Nemzeti Múzeum Könyvtárában levő 1707. évi kiadású 20 oldalas, kis 8-ad rétű példány után kell készíteni szórói-szóra. A másolatnak teljesnek és hitelesnek kell lennie. A másolatot régi papíron betűhíven, a nyomtatott betűk lemásolásával, az oldalak betartásával, a könyvdíszek berajzolásával kell elkészíteni. A pénzt csak akkor kapja meg a rajzoló, ha Szilády és Szabó a másolatot rendben találja. /\ határozat hangsúlyozza: „Kulturális kötelességet teljesít tehát a városi tanács akkor, amidőn ezen értékes és különös becsű nyomtatvány hiteles és hű másolatát a város közönsége, a tudomány, Kecskemét múltjának kutatói számára hozzáférhetővé, ismertté teszi."

72 Aligha kétséges, hogy a tanács ilyen állásfoglalásában Szabó Kálmán, szava nem keveset nyomott a latban. A múzeumnak időközben szoros kapcsolatot sikerült kiépítenie az országos múzeumokkal. Ennek köszönhető, hogy 96 fényképmásolatot áron alul készített el a Néprajzi Múzeum.

73 1921-ben is korán kezdték az ásatásokat. Március 7-én Szentkirályon népvándorláskor, sírok kerültek elő, de a próbaásatás nem járt eredménnyel. Augusztus 29—30-án Bugac-monostoron, a téglavetőnél népvándorláskori leleteket gyűjtöttek be. Szeptember 27—29-én és október 4-én Nagykőrösön a Szurdokban bronzkori urnatemetőt ásattak. Néprajzi tárgyak gyűjtése és fényképezése, valamint őskori állatcsontok, gyűjtése céljából Tiszaújfalun, Alpáron, Tiszaugban és Okécskén járt szeptember 10—12 között Szabó Kálmán.

74 A múzeum épülésének előrehaladtával a tanács egyes osztályai, igyekeznek a múzeum régi helyiségeit megszerezni. Szabó Kálmánt a régi helyéről az I. emelet 20-as szobájába telepítik át, de azt előbb rendbe kell hozatni, mert még az 1911-es földrengés nyomait viseli magán. Júliusban egy, novemberben újabb rak69 Ugyanott 1895—1944., Sz. n. 70 Ugyanott 1898—1923., 10816/1921. 71 Ugyanott 1920—1930., 24651/1925. 72 Ugyanott 1920—1930., 26701/1921. 73 Ugyanott 1920—1930., 17180/1922. 74 Ugyanott 1898—1923., 36005/1922.