Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma

5. Kunsági süveg. A Kiskun Múzeum gyűjteményében. 5. Куманская шапка. Фонды Музея Кишкуна. 5. Kumanische bäurischeKopfbedeckung. Aus der Sammlung des Kiskun-Museums. fejében 500 forintot. A bérösszeg is tehát ismét egyszerre felszökő tt, mert még az előző évben is csak 40 tallért (=60 forintot) fizettek a kecskeméti lakosok ugyancsak 5 puszta: Páka, Jakabs^állás, Bene Kerekegyháza és Matkó bérlete címén. Ezt a bérösszeget Cseplessi Jánosnak Kőrösön kiállított nyugtájára fizették ki.

19 A Német Lovagrend Rákóczi szabadságharca után már csak rövid ideig maradt a Jászkunság jogszerinti, valóságos birtokosa. A jászkun lakosok ellenállásán kívül, amelyről egy fentebbi adat szólt, országos méretű mozgalommal találta magát szemben. Ez törvénytelennek ítélte a magyar földek olcsó kiárusítását. A Német Lovagrend a vételár visszafizetése ellenében hajlandó is volt lemondani könnyen szerzett hatalmas birtokáról. Kétségtelen, hogy az osztrák 19 A nyugta kelte: 1710. május 8. — Kecskeméti Lt. id. helyen. 343