Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok

13. Alszik a csősz 13. Es schläft der Feldhüter 13. Сторож спит 15—16. 15—16. 15—16. HvesTctötem zsebkendőmet Mögver anyám érte, Bgy szép legény mögtaláta Csólkot kíván érte Szabad péntök, szabad szombat Szabad s%apanyo%ni Szabad az én galambomnak Egypár csolkot adni. A zscbkendős a félkör előtt lépegetett és a zsebkendővel az összefogott kezekre ütögetett. Akihez a dal végére ért, azt átölelte, egyet fordult vele és kétoldalról megcsókolta. Ez a lány a csók után átment a félkörrel szemben levő oldalra és a többieket várva, ott táncolt. Azok kezére már nem ütött a zsebkendős. Addig játszották, míg mindenki „csókra került". Azután új csoportosulással elölről kezdték. Fonóházban legény volt a zscbkendős. 14. Ludas játék 14. Gänsespiel 14. Игра в виновного Méz-méz Honig — Honig Мёд-мёд 74. Zöldell a mező Fiúk-lányok csoportosan játszották a libalegelőn. Választottak királyt, menyasszonyt és két kérőt. A menyasszonyt felékesítették vadvirág-koszorúval. A csúnya kérőből maskarát csináltak. Fordítva adták rá a kabátot, üszkös kukoricával befeketítették stb. A szép legény kalapja mellé virágot tűztek, libatollból vőlegénycsokrot is kapott. Kézfogással két kört alakítottak. Egyik közepébe állt a szép legény, a másikba a csúnya. A király uram botot fogott az egyik kezébe, a másikkal meg a menyasszonyt a körök előtt vezetgette. A körben állók kétlépéses csárdást táncoltak a következő dalra: Zöldell a mező, hangzik az erdő Kiráj uram kit ác melém Kivé haza mönyek ?