Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Égető M.: A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-Vidéken

getszentmárton sváb szőlőműveseivel a dömsödiek­nek elég élénk kapcsolatuk alakult ki. Nem mond en­nek ellent az sem, hogy Pakson is használják. A ko­csiskádak megjelenésénél azonban véleményünk sze­rint nem etnikus hatásról van szó. A döntő tényező a megnövekedett termés által jelentkező szükség. Ezt bizonyítja az is, hogy a kocsiskádak az új, homoki bor­termelő községekben, az egész Duna-Tisza közén el­terjedtek. (Fülöpszálláson, Izsákon „koporsó"-n-úi nevezik.) Ezekben a kádakban zúzatlan állapotban szállítják a szőlőt. Elterjedésüket az 1910-es évekre tehetjük. Kocsiskádakat természetszerűleg csak a több holdat kitevő szőlőkben használnak. A kisebb szőlő­vel rendelkezők új szállítóedénye a Stander lett. (15. kép.) Kör alakú, felfelé bővülő edény. Űrtartalma 6-7 hl. Formája szintén a kocsin való szállításhoz akalmazkodott. Keretsztmetszete szűkebb, mint a hordóké, inkább vertikálisan mutat nagyobbodást. Ebből kettő is felfér a kocsira. Neve után ítélve német közvetítéssel került Soltra és Dunaegyházára. Kisebb szőlőbirtokosok használják Fülöpszálláson, Szabad­szálláson és Izsákon is, itt azonban lúgjának nevezik. Az előbbi terminus ismeretlen. Tasson, Szalkszent­mártonban, Apostagon, Dunavecsén főként kerek vesszőkosarakban szállítják a szőlőt. Ha a csatlást föl­teszik, három kosár is elfér a kocsin. A szüret és borkészítés az árutermelés időszakában elvesztette a korábbiakban jellemző szórakozás, mu­latság-jellegét. Bár az új szőlőtelepek termőre fordu­lását, az első szüretet szokás volt megünnepelni (a visz­szaemlékezésekben ezeket mindig a házszentelőkhöz szokták hasonlítani), ennek vajmi kevés köze volt a régebbi szüretek hagyományos, patriarchális szelle­méhez, hangulatához. Míg korábban 1000-1200 négyszögöles szőlő esetén is eltartott a szüret a bor­készítéssel együtt egy két hétig, most 4-5 holdas sző­lőben is lebonyolították 3-4 nap alatt. Ez nemcsak 15. kép: "Stander," Solt. M 1 :20 15. Bild. "Stander," Solt. M 1 :20 15. La cuve de transport („Stander"), Solt. É. : 1:20 Garte géographique de la région de Soit azzal van összefüggésben, hogy a fehér illetve siller­bor készítés megkövetelte a mielőbbi feldolgozást. A munkatempó gyorsulása a kapitalisztikus fejlődés út­jelzője, itt éppúgy, mint a paraszti munka más terü­letein is. Az első világháborút megelőző szüretekre már úgy emlékeznek vissza a gazdák, mint a megfeszí­tett tempóban végzett munkára. Nappal szüreteltek, hordták a szőlőt, gázolták, éjszaka pedig préselték. Alig aludtak valamit. „Csak a lépcsőn bókótunk eggyé t, amiké megszorítottuk a prést." Főként ott érvényes ez, ahol nagyarányú árutermelés kezdődött, de ahol ez nem is következett be, ott is gyorsult a munka üte­me. A fő cél az volt, hogy minél hamarabb készen le­gyenek és más munkához foghassanak. 153

Next

/
Thumbnails
Contents