Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Fehér Z.: A bátyai szállások
dások után a belvizeket visszaereszthessék bennük a Dunába. A szálláskertek szintje magasabb a környező földek szintjénél, azt a területet pedig, ahová az istállót akarták építeni, még rendszerint föl is töltötték. Mégis gyakran megtörtént, hogy az árvíz nemcsak a kertben álló szénakazlakat árasztotta el, hanem a házakat is. Az utcasort alkotó szállási házaknak ma az utca felől kerítésük van. Ez ma legtöbbször téglából vagy deszkából készül, régebben azonban sövényfonat (ploat) volt. I latul, a kert felől nyitottak, kerítés nélküliek a telkek. A magánosan álló házak kerítése hangabokor, amelyet semfüse m fának, semfikának vagy somfának is neveznek. /\z üresen álló szállások kerítetlenek. Hgy 1787-ben kelt végrendeletben érdekes adat található a külterületi kerített telekről. ,,Pm/erora 'Aagradán levő fölgyeim"-ről beszél itt a végrendelkező . (Zagradit — bekeríteni) Bár a fönti földrajzi név ma már nem él a közhasználatban, de előtagja alapján talán azonosnak vehetjük a I arajt mellett fekvő Pinlerkával. Rz az egyedül álló adat arra enged következtetni, hogy a XVIII. században a Varajt körüli erdő övezte földeket bekerítették. Egy történetből pedig az derül ki, hogy Rakovszky úr szálláskertjének sövénykerítését javították a jobbágyok, amikor híre jött a jobbágyfelszabadításnak. A legrégibb szállások a mai öregek szerint istállók ( ----- stalloav) voltak. Lehetséges, hogy a legkezdetlegesebb szállási építmények a mai szállások telkén láthaté) fés^erek/je^, (pojála), po/yrások/jo^ (plevnyacsa) hasonlítottak, tehát megegyeztek a Tolna megyei Sárköz félszereivel, állásaival" . Ezeknek vázát akácfaágasok alkotják, egy vagy több, esetleg valamennyi oldalát szárízíkkel, napraforgókóróval kerítik. Készülhet lapos vagy nyeregtetővel, fedhetik náddal vagy szalmával is. A fejlettebb istálló paticsfalú ( = véezser) volt. Közülük néhány még ma is látható. Árvíz után az ilyen épület váza megmaradt, csak sárral kellett újra betapasztani. Itt tartották télen néha több család lovait vagy marháit a vesszőből font jászol előtt nyűgben vagy béklyóban, hogy nehezebben lophassák el őket. Az ágy (pos^tejka) szintén vcsszőfonatból készült s a jószágok faránál az istálló sarkában foglalt helyet. Az istállóknak nem volt padlása. Később aztán az istálló végébe kus^likot (kis helyiséget) toldottak, s ebben tanyáztak, kártyáztak, főztek a jószág gondozása végett kijáró öregek. Kéményt nem építettek, a füst ott ment ki, ahol tudott". Л szállások lakóhellyé való átalakulása során: 1. vagy az istállót alakították át lakóháznak (lepadlásolták, konyhára, szobára osztották, ablakot vágtak rá, az utca felől árkot húztak kerítés helyett, a jószágnak különálló épületet emeltek a kocsiszínnel egy födél alatt), 2. vagy az istállóhoz toldották a lakóházat egyenesen vagy L alakban (ilyenkor megtörtént, hogy a lakóház nézett kertre ablakával, az istálló pedig ablaktalanul az utcára), 3. vagy üres telekre új házat és új istállót építettek. Л toldalék vagy az új épületek már vert, vályog, esetleg tégla falúak. Az istállókra erős ajtókat szereltek a betyárok miatt". A tehetősebb gazdák közül akadt olyan is, mint pl. Matota Péter, akinek két szállása volt. Az egyikben a marhákat, a másikban a lovakat teleltették. Később mindkét szállást lakásnak adták ki bérbe. A lovakat nem volt tanácsos egy istállóban teleltetni a szarvasmarhákkal, mert a szarvasmarhák hamar tetvesek lettek, s tőlük a lovak is elkaphatták. Téli időben hosszú szőrt eresztettek az állatok a szállásokon. Megették maguk alól még a ganét is. Az emberek nyilván az erdei szállások teleltetési hagyományai szerint fűzfa ágat vágtak, azt harapdálta a jé>szág. Nem csoda, ha sok elhullott közülük. „Tavaszkor, mikor ment ki az ember a szállásra: Szomszéd, gyűjjön segíteni, fölemeljük a lovat! Nem bír fölállni. Nem vót mit enni." A szegényebbek közösen használták a szállási istállóikat. ,,Egy istállóba két család lova is ott vót telelőbe."'' A már (11., 12.) alatt idézett végrendelet kötelezi az idősebb testvért, hogy öt évig közösen használják testvérével a szállási tanyaépülctet, majd ezen idő letelte után köteles 100 I't-ot fizetni öccsének • >9 „Gyakran vótak árvizek. Kccer is éccaka aludtak, hát hallja ám az asszony, hogy az ágy alatt bugyborékol a kacsa, aki a tojáson ült. Hát árvíz. A miskei fődtül a Körtvélyesen, Markóékon körösztül a Zabalába ástak árkot és a Patkótőtésnél engedték vissza a vizet a Dunába. Ez 91-be történt" (Ak.: HEGEDŰS János 76 é. 1969.) 60 BL. Bátya, Községházi iratok, 1787. végrendelet 61 BÁTKY Zsigmond 1941. 209. 62 Ak.: (ELENCSTIY Mihály 62 е., SÁFRÁN fózsef 73 c., HEGEDŰS János 76. é. AK1S1TY Ferenc 73. é KAPITÁNY János 69. (1969). 63 ,,Három sarokvasa vót, a középsőn anyacsavar. Leemelni nem lehetett az ajtót. Máshol keresztvas zárta cl azt a betyárok áttudták léptetni." (PERITY B. Pál. 86 é. (1971.) 64 Ak.: HARANGOZÓ Márton 78 é. (1966.) 65 Ak.: PERITY B. Pál 68 é. (1971) 122
