Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet
19. kép: Az öv címerábrázolásai. Fig. 19. Meubles de la ceinture de Felsőszentkirály érzékeltetésére, hogy a szomszédos osztásban más szín van. A pajzsok formája sincs segítségünkre a kormeghatározásban. Az alul kerek pajzs (spanyol pajzs) használata legfeljebb a XIV. század végén kezdődhetett el,l°l a XIII. század közepétől a XIV. század közepéig alul hegyes, felül egyenes pajzsokat használtak, amit a század közepe táján felvált a tárcsa pajzs, bevágással a lovagi lándzsa számára. A pajzs alakú veret-formák viszont nomád fegyveröveken régóta ismertek. Az is lehet, hogy gyakorlati szempontok játszottak közre: a szíjvégek és a címeres veretek ívének megrajzolása és peremük visszaverése egyazon minta szerint történt. A magyar heraldika legrégibb emlékei között szintén megvannak a geometrikus mesteralakok. l° 2 A felsőszentkirályi övön leggyakrabban a pólya fordul elő : 2 vereten önállóan (Q és C 2 ), 2 vereten osztott címer jobboldalán (H x és H 2 ), 3 vereten pedig középpólyaként (I l5 I 2 , J). A vágásos (pólyás) címer az Árpádok családi jelvénye a XII. század végétől, így lesz az ország címere. Főméltóságaink az ország címeréből vett egy vagy több pólyát — saját nemzetségi jelvényük helyett — gyakran használták pecsétjeiken a XIII—XIV. században. i°3 A többi címerkép vizsgálata után a következő eredményekre jutottunk. A négyeit pajzs (A) a Keled nemzetség címerével egyezik: Gilétfi nádor, Kórógyi Vilmos és Kórógyi János (1447) pecsétjein és a velük rokon német Castell grófok címerén fordul elő.l° 4 A kockázott vagy sakkozott alak (D) a Szenté—Mágócs nembeli Alsáni család címerében van meg: Alsáni Bálint pécsi püspök és bíboros pecsétjén és sírkövén (1408) kockázott pajzsfő, illetve félpajzsfő van; Alsáni János főpincemester, a Sárkányrend lovagjának pecsétjén (1408) szintén kockázott pajzsfőt láthatunk. l° 5 Makrai Benedek címere osztott, felül kockázott, alul három rózsával. i° 6 A Monoszló nembeli Csupor Pál pecsétjein (1408—1415) hegyére állított, kockázott négyzet van, rajta álló madárral; ugyanez a címer a 101 Csergheő G., Családi czímerek régi hazai ötvösműveken. Arch Ért 8(1888) 132.; Csorna J., Zsigmond király czímerlevelei. Turul 14(1896) 11. 102 Áldásy A., Címertan. (Bp. 1923) 38. 103 Csorna ]., Tornay János sírköve. Turul 5(1887) 181—182.; Ua., Az Aba nemzetség czímere. Turul 11(1893) 49—52.; Ua., Magyar nemzetségi czímerek. 107, 129.; Kumorovit^ L. В., A magyar közép- és nagycímer kialakulása. Levéltári Közi. 36(1965) 209—211. 104 Barclay О., i. m. 14. ; S^entpétery I., Hédervári Imre 1447-iki felmentő levele. Turul 20(1902) 164.; a nürnbergi grófok címere is ugyanilyen a XIII. század végén: Kohlhaussen, H., Nürnberger Goldschmiedekunst des Mittelalters und der Dürerzeit 1240 bis 1540. (Berlin 1968) 12, 13, 15. kép. 105 Csorna J., Nemzetségi czímerek nyomai az ezredéves kiállításon. Turul 15(1897) 5—6., 9—11. kép; Ua., Magyar nemzetségi czímerek. 156—157. 108 Ua., Nemzetségi czímerek nyomai... 6., 12. kép. 199
