Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971
Nemesnádudvar—Klösterle (Bajai Járás). Terepbejárással a Sükösd—Nemesnádudvar irányába húzódó magaspart szélén középkori falu helyét sikerült megtalálnunk. A területen szétszórt szarmata cserépanyagból egy telepre lehet következtetni. Kőhegyi Mihály Orgovány—Kápolna (Kecskeméti Járás). Korábbi földmunkák folyamán nagyobb Zsigmond—Mátyáskori éremlelet került felszínre, melynek csupán 8 darabja volt fellelhető. A lelőhely közelében fekvő kisebb halom egykori templomromra enged következtetni. Horváth Attila Soltszentimre—Csonkatoröny (Kiskőrösi Járás). Az OMF 1961. évi műemléki állagmegóvása előtti ásatás eredményeképpen a polygonális szentélyzáró.dású templom vaskos négyzetes alaprajzú toronnyal a Ny-i homlokzaton került elő. A torony eredetileg 4 szintes volt. Lőrésszerű ablaknyílásai arra engednek következtetni, hogy valaha erődként is használták. A templom a XIV. században épült, és a török dúlás alkalmával 1526 után pusztult el. Pamer Nóra Szabadszállás—Aranyegyháza (Dunavecsei Járás). Dr. Szabó Kálmán által az 1930-as években feltárt és részben közölt temető hitelesítése céljából kisebb ásatást végeztünk, melynek folyamán 17 sír került elő 3 rétegben. A sírok korát a II. rétegből előkerült Zsigmond korabeli pénzek határozzák meg. A szegényes mellékletű sírokban füles bronzgombok, kapcsok és gyöngyök voltak. H. Tóth Elvira Szabadszállás—Markacz domb (Dunavecsei Járás). Földmunkák alkalmával e területen falmaradványokat és emberi csontokat találtak. Az ásatás folyamán előkerült XV— XVI. századik sírok ÉNy—DK irányításúak, igen szegényes (füles bronzgombok, kapocs, gyöngyös párta) melléklettel. H. Tóth Elvira 1962 Baja—Pethő Az évek óta folyó leletmentés az idén 167—230 számú sírokat tárta fel. A gyér számú melléklet újból bebizonyította, hogy a temetkezés a X. század végén kezdődött és legalább a XV. századig tartott. Megtaláltuk a templom 104 cm széles falát, melyet 154 cm hosszan tudtunk követni. A domb Ny-i felén még mintegy 100 sír vár feltárásra. Kőhegyi Mihály Császártöltés (Dunavescei Járás). Az erdőgazdaság területén fakitermelés közben néhány melléklet nélküli valószínűleg későközépkori csontváz és tégla került elő. Hitelesíteni я területet a sűrűn beültetett fenyőfák miatt nem lehetett. H. Tóth Elvira Csikéria—Sebesítj (Kiskunhalasi Járás). A Bácsalmás—Csikéria között húzódó műút a 43-as km-kövétől Ny-ra a falu szélétől elterülő homokdombot földgyaluval lesimították. A KNy-i irányítású vázakat és templomot elpusztították. A középkori Sebestyén egyháza terült el ezen a helyen. Kőhegyi Mihály Katymár—Gradina (Bajai Járás). A községtől D-re elterülő dombon egykor a törökök palánkvára állott. A területen emberi csontok és cserepek hevertek. Kőhegyi Mihály 257