Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

Kőhegyi M.: XIV. századi ezüstkincs Kelebiáról

világ egészét felölelő ábrázolási mód, mely a szimbolikus elemet mindjobban háttérbe szorítja, most telik meg azzal a derűs, világias szellemmel, melynek ébredését és fokozatos erősödését nálunk az építészet fejlődésében figyelhetjük meg elsősorban. A dogmák komor kötöttségéből szabadulni igyekvő ember magára eszmélve újra rendezni és tisztázni próbálja a földi világhoz való viszonyát. Ennek az igazodásnak a jele a valóságszomjúságnak az a friss öröme, mely a művészet fejlődését ígéretes lendülettel tölti meg. A gótikus templomok alaprajzát a románkori templomok nyugvó egységekre szakadó nehézkességével szemben általában csipkeszerű könnyedség és áramló mozgalmasság jellemzi. Miként az oldalhomlokzatokon, a főhomlokzatokon sem tűri meg a csúcsíves építészet a nagy falfelületeket. Gazdag szobrászati díszt nyernek rendszerint a templomkapukon a boltnyílások bordáinak a közei, szobrok állanak a portálék fölött tovahúzódó oszlopos galériák nyílásaiban. A gótikus templomok belső képhatásának teljességéhez az architektonikus vonalmozgással átjárt színpompás keretbe foglalt szárnyasoltárok s a bámulatos formapazarlással, gyöngyözve magasba szárnyaló szentségházak is hozzátartoznak. Az ötvösség, kisplasztika és szobrászat a középkorban a legszorosabb kapcsolatban van egymással és a műhelyekben egymás mellett keletkeznek olyan művek, amelyek a mai szokás szerint a legkülönbözőbb kategóriákba volnának sorolandók. Ezért hasonlít egymáshoz falusi vasverőink ládavasalása, asztalosaink faragása a nagyasszonyaink szőtte miseruhákhoz s mindezek a motívumok újfent és újfent visszatérnek a kelebiai kincs egyes részleteiben. Ügy tűnik rég múlt korok kultúrájának megértéséhez nem elég a kimagasló kultúreseményeket az egyedülálló és korukat kevésbé jellemzően képviselő remekműveket figyelembe venni. A kisebb jelentőségű kultúrtermékek jobban általánosíthatók, tehát következtetések levonására is alkalmasabbak. Saját korába illesztve a kelebiai ezüstkincset bizonyára éppen úgy megérezzük benne a szépet, mint akármelyik elsőrendű műalkotásban. 213