Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

Kőhegyi M.: XIV. századi ezüstkincs Kelebiáról

világ egészét felölelő ábrázolási mód, mely a szimbo­likus elemet mindjobban háttérbe szorítja, most telik meg azzal a derűs, világias szellemmel, melynek ébredését és fokozatos erősödését nálunk az építészet fejlődésében figyelhetjük meg elsősorban. A dog­mák komor kötöttségéből szabadulni igyekvő ember magára eszmélve újra rendezni és tisztázni próbálja a földi világhoz való viszonyát. Ennek az igazodás­nak a jele a valóságszomjúságnak az a friss öröme, mely a művészet fejlődését ígéretes lendülettel tölti meg. A gótikus templomok alaprajzát a románkori templomok nyugvó egységekre szakadó nehézkes­ségével szemben általában csipkeszerű könnyedség és áramló mozgalmasság jellemzi. Miként az oldal­homlokzatokon, a főhomlokzatokon sem tűri meg a csúcsíves építészet a nagy falfelületeket. Gazdag szobrászati díszt nyernek rendszerint a templom­kapukon a boltnyílások bordáinak a közei, szobrok állanak a portálék fölött tovahúzódó oszlopos galériák nyílásaiban. A gótikus templomok belső képhatásának teljességéhez az architektonikus vonal­mozgással átjárt színpompás keretbe foglalt szárnyas­oltárok s a bámulatos formapazarlással, gyöngyözve magasba szárnyaló szentségházak is hozzátartoznak. Az ötvösség, kisplasztika és szobrászat a középkor­ban a legszorosabb kapcsolatban van egymással és a műhelyekben egymás mellett keletkeznek olyan művek, amelyek a mai szokás szerint a legkülönbö­zőbb kategóriákba volnának sorolandók. Ezért hasonlít egymáshoz falusi vasverőink ládavasalása, asztalosaink faragása a nagyasszonyaink szőtte mise­ruhákhoz s mindezek a motívumok újfent és újfent visszatérnek a kelebiai kincs egyes részleteiben. Ügy tűnik rég múlt korok kultúrájának megértéséhez nem elég a kimagasló kultúreseményeket az egyedül­álló és korukat kevésbé jellemzően képviselő remek­műveket figyelembe venni. A kisebb jelentőségű kultúrtermékek jobban általánosíthatók, tehát követ­keztetések levonására is alkalmasabbak. Saját korába illesztve a kelebiai ezüstkincset bizonyára éppen úgy megérezzük benne a szépet, mint akármelyik első­rendű műalkotásban. 213

Next

/
Thumbnails
Contents