Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

Kőhegyi M.: XIV. századi ezüstkincs Kelebiáról

nagytállyai,

62 csúti,

63 Makó—mezőkopácsi,

64 kaszaperi,

65 mezőkovácsházi,

66 öttömösi,

67 ágasegyházi,

68 aranyegyházi,

69 benei,

70 Szabadka—hidasi,

71 Baja— petői,

72 kisszállási

73 temetők anyaga tucatjával kínálja a párhuzamokat. Még azt sem tartjuk kizártnak, hogy egyes veretek azonos verőtövön készültek. Külön kell szólnunk egy Albesti község közelében előkerült leletről. Az ezüstlemez hatkarélyos, gyöngykeretes középmezejében álló madár látszik, körülötte ferdén futó szárak végén egy—egy nagyobb szőlőlevél, közöttük kisebb rozetta. Inkább a lelőhelye meglepő: a romániai Albestiről van ugyanis szó. A régi múzeumi leltárak pontatlan bejegyzései miatt ma már nem állapítható meg, hogy a Romániában előforduló több hasonnevű helység közül melyik Albesti értendő, s így csak feltételesen vethető fel az a gondolat, hogy ruhadíszünk nem a moldvai kun településekkel van-e kapcsolatban? Az alföldi magyar nép anyagi kultúrája számára igénybe vett művelődéstörténeti adataink köre így területileg kibővülne.

74 Az Anjou-kor, de különösen Nagy Lajos kora mindig vonzotta történetíróink legjobbjait. Családi kapcsolatait Óvári Lipót olaszországi kutatásai már korán tisztázták.

75 Pór Antal egy egész munkás életet 62 A Nemzeti Múzeum régiségosztályainak gyarapodása. Arch. Ért. 1901. 189. — Szendrei János : Régi övek a M.N. Múzeumban. Arch. Ért. 1903. 1—11. 63 Gerevich Tibor: A csúti középkori sirmező. Bud.Rég. 1943. 105—166. A 11, 44, 103, 107, 143. sir anyaga. 64 Bálint Alajos: A Makó—mezőkopáncsházi középkori temető sírjai. Dolg. 1936. 222—241. LXXIII. tábla. 65 Bálint Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. Dolg. 1938. 139—190. XV. tábla. 66 Bálint Alajos: A mezőkovácsházi középkori település emlékei. Dolg. 1939. 146—164. XXX. tábla. 67 Móra Ferenc: Ásatás a Szeged—öttömösi Anjou-kori temetőben. Arch. Ért. 1906. 18—27. — Szél Márta: Elpusztult falvak, XI—

XVI. századbeli leletek Szeged és Hódmezővásárhely határában. Dolg. 1940. 159—180. XXVII. tábla 7., 21., 28/a kép. 68 Nagy Lajos pénzeivel keltezett temető. Szabó Kálmán: Az Alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest, 1938. 41. és 133—137. kép. 69 Zsigmond pénzei. Szabó Kálmán: i.m. 43—44. és 164—172. kép. 70 A LI sírban oroszlános veretek, kettő darab préselt lemez. Szabó Kálmán: i.m. 64. és 345. kép. 71 Pénzek Salamontól Albertig. Pitykék, gyűrűk, nyolcágú bronzcsat, kerek lemez stb. Safarik Olga — Schulman Mirko : Chinga. Rad Vojvodjanskich Muzeja, 1954. 5—15. II. Tábla 9., III. 1, 2., V. 5., VII. 2. kép. 72 Közöletlen, anyaga a bajai múzeumban. Arch. Ért. 1960. 243., 1962. 266., 1963. 310. szentelt e korszak tanulmányozásának és hogy ma, különösen az eseménytörténet terén, alig van felderítetlen pont a XIV. század második felében, az elsősorban cikkei százainak és két nagy összefoglaló művének köszönhető.

76 Miskolczy István kutatásai Nagy Lajos nápolyi kapcsolatainak legapróbb részleteire is rávilágítanak.

77 Rendkívül hasznosak és eszméltetők Kardos Tibor tanulmányai, melyekben az annyira összetett szellemi erővonalakat fejtette fel és tisztázta.

78 A művészettörténeti kérdések terén Gerevich Tibor románkori eredményeire támaszkodva

79 Dercsényi Dezső végzett alapvető munkát.

80 Régészeti oldalról, sajnos, vajmi kevés történt. Mindezekből a kutatásokból világos, hogy a XIII. századtól nyomonkövethető elvilágiasodási folyamat első hajtásai az udvari kutúrában figyelhetők meg, amely a fejedelmi udvarokból lassan gyűrűzve tovább a szellemi élet mind távolabbi területeit hatotta át. E korszakban már bordalokat és nagyon is földi szerelemről zengő énekeket találunk az egyházi himnuszok nyelvén és stílusában.

81 Éppen most hirdeti a filozófia is Aquinói Szent Tamás szájából a testnek és léleknek legszorosabb egységét, egybefonódásat, súlyát.

82 A művészetek terén a látható 73 Arch. Ért. 1966. 302. 74 Az ötletet más vetette fel. Bárányné Ob er schall Magda: A Kiskunhalas—boldoglárpusztai középkori ezüstlelet. Magyar Múzeum, 1945. 16. — A kún viselet szovjetunióbeli párhuzamait, főleg a kamennaja babákon levő ábrázolás alapján alapvető dolgozatban mutatja be S%. A. Pletneva: Pecsenegi, Torki i Polovici V juzsnoruszkich sztepjach. Materiali i iszledovanija po archeologii Sz Sz Sz R. 62. köt. Moszkva, 1958. 151-226. 75 Óváry Lipót: A nápolyi Anjou-korszak történelmi kútfői. Századok, 1877. 446—451. — Uő.: Nápolyi Anjoukori kutatások. Századok, 1879. 207—222. — Uő—. : Kutatások a nápolyi Farnese levéltárban. Századok, 1877. 1—17. 76 Pór Antal: Nagy Lajos, 1326—1382. Budapest, 1892. — Uő. : Az Anjou ház. In Szilágyi Sándor szerk. : A magyar nemzet története. Budapest, 1895. III. 1—384. 77 Miskolczy István : Magyarország az Anjuok korában. Budapest 1923. — Uő. : Magyar-Olasz összeköttetések az Anjouk korában. Budapest 1937. 78 Kardos Tibor: Néhány adalék a magyarországi humanizmus történetéhez. Pécs, 1933. — Uő.: L'Ungheria negli scritti degli umanisti italiani. Budapest, 1941. — Uő. : Deákműveltség és magyar renaissance. Századok, 1939. 295—338., 449—491. 79 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest» 1928. 80 Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest, 1942. 81 Babits Mihály: Amor Sanctus. Budapest, 1933. 24—25. 82 Horváth Henrik: Középkori budai fejek. Budapest, 1941. 12. 212