Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet
kassai dóm szentségházának főnemesi címerei között foglal helyet. 107 A harántpólyákkal negyedelt címerképet (E) úgy próbáltuk megfejteni, hogy a két harántpólyát külön választottuk. A jobbharántpólya a Pécz nemzetség címere, 1295-ben, 1328-ban, 1403-ban, 1441-ben és 1457-ben pecséteken fordul elő.l°8A kígyóspusztai csaton is szerepe].l° 9 — Balharántpólyát Gagyi László sírkövén (XV. század eleje) találunk tizenegyszer vágott pajzsban. n° A kígyós vonallal való osztás (F) a Dorozsma, Becsegergely és Tétény nemzetség kígyós címerére emlékeztet. Ш Körzővel szerkesztett hatszirmú ro^ettát (G) ugyan nem találunk címeres emlékeink között, de az ehhez hasonló hatágú csillag már gyakran előfordul: először 1278-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok címerében, majd a Cilly grófoknál (1389, 1432) és később a Frangepánokoál is.n 2 A balharántos^tott címeralak (H 1 ,Hj ) I 1 ésI^ a dalmáciai Babonik grófok címerében van meg (1308, 1316, 1336); korábbi pecsétjeiken jobbharántosztásos pajzsok vannak (1278, 1295), a változás talán a pecsétvésés technikájával magyarázható.i 13 A szarufa (J, K) György fia Gergely csanádi püspök 1347-i függőpecsétjén látható, alatta nyugvó nyúl, fölötte 1—1 csillag. И 4 Azormó(K) a Szecsődiek címerében szerepel: Zsigmond 1418-ban ormós vonallal balharántosztott címert adományozott a családnak. 1 ! 5 Szecsődön való birtokosságukat az 1205-i birtokadományozásig lehet visszavezetni, ezért és Zsigmond címeradományozási gyakorlata miatt elképzelhető, hogy az armális csak megerősíti, esetleg kiegészíti a család addig is viselt címeiét. 11Q Aharánt négyelés (Ъ) tudomásunk szerint nem fordul elő Magyarországon. Megállapíthatjuk, hogy az öv címerábrázolásai, ha nem is mind ilyen formában, de legalábbis elemeiben kimutathatók korai heraldikánkban. Királyi adomány már címeres veretsora miatt sem lehetett a szentkirályi öv : elképzelhetetlen, hogy enynyiféle címert adományoztak volna. Mindenkor az uralkodót illette meg a címeradományozás joga. Magyarországon Károly Róbert bocsátotta ki az első armálisokat, ezek azonban a lovagi tornákkal meghonosított sisakdísz viselésére jogosítanak.!! 7 A pajzsokon és zászlókon viselt családi-nemzetségi jelvényeket, egyúttal katonai ismertető jeleket ebben az időben a tulajdonosok még maguk választották, amennyiben nem örökölték őseiktől. A XIV. század első felében vagy korábban mindenkinek jogában állt „tetszése szerint választani címert, azt viselni és birtokában levő tárgyakra ráfestetni".H 8 Címerjogi szempontból tehát a XIV. század közepe az öv elkészülésének felső időhatára. Adományozott címerekről fentiek szerint tehát nem lehet szó, de — a kifejezés heraldikai éltelmében — választott címerekről sem, ahhoz túl sok a tíz címertani motívumot felhasználó tizenegy féle ábrázolás, melyek nem tekinthetők egykorú címerek pontos másainak sem. Mindössze három címerképet tudtunk korai magyar címerekkel azonosítani (A, C, D) ; öt mesteralakot csak részleteiben magyarázhattunk (E, H, I, J, К): a címerek ilyen összetételben nem fordulnak elő, és semmi nyoma nincs, hogy családi kapcsolatok során bekövetkezett címer-módosításról, címertörésről lenne szó ; két veret ábrázolása (F, G) valóban létező címerképek geometrizált változatának látszik. Mindez arra mutat, hogy a címeres veretek díszítő motívumok, melyekkel önhatalmúlag szereltette fel övét kun tulajdonosa. Az ilyen összetételben nem létező címerek mégsem tekinthetők rendszertelen kombinációnak: leggyakoribb elemük a pólya, tehát 107 Ua., Magyar nemzetségi czímerek. 130.; Ua., A kassai dóm szentségházán levő czímerek. Turul 7(1889) 25., 16. kép. 108 Csorna ]., Magyar nemzetségi czímerek. 139.; Varjú E., Czímertani és sphragistikai emlékek az ezredéves országos kiállításon. Turul 14(1896) 149. 109 Tóth Z., i. m. 18. 110 Csorna J., Gagyi László sírköve. Turul 5(1887) 119. 111 Ua., A Dorozsma és Becse—Gergely nemzetség czímere. Turul 20(1902) 7.; Ua., Magyar nemzetségi czímerek. 24, 42, 71, 165. 112 Ua., Vaj day György czímer levele és a Hunt—Pázmán nemzetség czímere. Turul 8(1890) 117.; Ua., A kassai dóm . . . 22.; Schönherr Gy., I. Lajos ismeretlen gyűrűpecsétje. Turul 6(1888) 91—92.; Csergheő G., Családi czímerek . . . 134. 113 Thallóc^y L., A Blagay család származásrendje és czímere. Turul 15(1897) 85—87.; Varjú E., i. m. 148., I. t. 3, 9. 114 Végh Gy., Jegyzetek a magyarországi püspökök czímereihez. Turul 49(1935) 2—3. 115 Nagy I., A Szecsődy család és 1418. évi czímere. Turul 11 (1893) 149. 116 Uo. 150.; Zsigmond 64 armálisa között csak egy olyan van, amely nemesi rangra emel valakit, a többi adományozott már nemes volt^ s mint ilyenek, használhattak czímereket (Csorna ]., Zsigmond király czímerlevelei. 9—12.). 117 Áldásy A.,\. m. 38.; Fejérpataky L., A XIV. századi czímeradomány. Turul 19(1901) 99.; Vajay Sz-, i. m. 280—284. 118 Bartolus de Saxoferrato XIV. századi jogtudós szavai (Fejérpataky L., i. m. 97.), 200
