Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet

jelképisége

6

^ és az, bogy a vereteínkhez látszólag közelálló heraldikai liliomok alsó része (a stilizált leveles szár) mindig kisebbre méretezett, mint a felső rész, a stilizált virág középső szirma pedig az oldalt lehajló szirmok közül hosszan kiemelkedik, nem olyan rövid rügy szerű, mint a véreteken.

70 A nagyobb méretű zdraveci veretnek a lehajló levelek részleteit is érzékeltető ábrázolásmódja elárulja, hogy palmettaszerű vagy akantuszleveles díszítésről lehet szó. Miután azonban a veretfajta kialakulását egyelőre nem tudjuk nyomon követni, továbbra is használjuk a formailag találó „kettős liliom alakú" kifejezést.

71 16. kép: Kettős liliom alakú veret a Közép-Dnyeper-vidékéről (Hanenko gyűjtemény). Fig. 16. Plaque en ,,lys doublé" trouvée dans la région du Dnieper (Collection Khanenko) László Gyula avar kori tamgák megtelelő]ének tart egy dél-oroszországi késő népvándorlás kori verettípust, amely talán a kettős liliom alakú veretek formai előzményének tekinthető (16. kép).

72 Az orosz fejedelemségekben főleg Szmolenszk környékén terjedtek el olyan nyakékekhez tartozó préselt csüngődíszek, melyeket az orosz szakirodalom liliomos függőnek nevez, azonban ezeknek a zömmel XII—

XIII. századi véreteknek valószínűleg sem a liliom virághoz, sem a felső szentkirályi kettős liliom alakú véretekhez nincs közük.

73 Késő középkori temetőink leletanyagában két helyről ismerünk olyan övdíszeket, amelyek formailag kapcsolatba hozhatók a felsőszentkirályi öntött véretekkel. /. Zenta-Paphalom, 74. sír: gyermek 3,5 cm széles bőrövén 9 db téglalap alakú homorú és 9 db kettős liliom alakú veret volt, utóbbiak kerek középső tagjának átmérője megegyezik a szétnyíló levelek szélességével (XIV. század vége—

XV. század). (13. kép 5.) 74 2. Zagyvapálfalva-Kotyhái^i bányatelep, „Pusztatemplom" : 7 db, töredékekből összeállított, préselt bronz övveret (h : 2,9 cm), rovátkolt és gyöngysorkeretes középcsíkjukhoz kétoldalt szimmetrikusan növényi dísz csatlakozik, melyet Bárányné Oberschall Magda akantuszlevélnek határozott meg (XV. század közepe—

XVI. század közepe) (13. kép. 6). 75 17. kép: Csat a Rosenberg gyűjteményben. Fig. 17. Boucle de la collection Rosenberg (XIII

e

—XIV

e

siècles) 69 Cabrol, F.

—Leclercq, H., Dictionnaire d'archéologie chrétienne et de liturgie. I—XV. (Paris 1923—1953) X. 1. 403.70 Csorna J., A magyar heraldika első két százada. Turul 26 (1908) 10. 71 D. Gh. Teodor és V. Antonova kettős horgony alakúaknak nevezik vereteiket (Teodor, D. Gh., i. m. Résumé. 268.; Антонова, В., i. m. 48.), csak M. С. Ross beszél liliom formáról (Ross, M. С, i. m. 79.). 72 László Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. AH XXXIV (Bp. 1955) 166., 49. kép.; Собрание Б. И. и В. И. Ханенко. Древности Приднепровья. Эпоха великаго переселения народов. IV вып. (Киев 1901) 14., X .t. 262. 73 Рыбаков, Б. А., Ремесло древней Руси (Москва 1948) 315—316, 319—320., 81. kép. 74 Foltiny l.—Korek J., i. m. 155—156, 164—166. 75 Bárányné Oberschall M., A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. (Bp. 1942) 4., I. t. 2.; Darnay (Dornyay) В., Zagyvapálfalva ,,Pusztatemplom"-ának középkori régiségei. (Keszthely 1944) 4. 76 A Szent Erzsébet-övvel utoljára Eri I. foglalkozott. Az addigi kutatások kritikai számbavétele után a csatot feltételesen a XIII. század első felére keltezi, s a kígyósi csattípus legkorábbi darabjának tartja (Éri L, i. m. 146—147., 38. ábra). Alább ismertetendő, a kígyósinál közelebbi párhuzamai alapján jelenleg ennél későbbre kell helyeznünk (XIII. század vége — XIV. század első fele). Az így keletkező ellentmondás kiküszöbölésére felvethetjük, hogy az öv ér195