Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet

11. kép: Az E címeres veret nagyított képe (2:1). Fig. 11. Une plaque à meuble (,,E") grossie 2 fois szíjak végén hel/ezte el a címeres véreteket, s így kb. 126 cm-es hosszúságot kapott (3. kép 13.). Az átlagos emberi derék kerületét ez is jóval meghaladja, tehát az öv végének mindenképpen le kellett csüngnie, mert a szíj vég búj taton való átfűzését a mellékszíjak akadályozták volna. Viszont az öv nem csünghet le szabadon a belső kapcsolószíj kiindulásától, az egymásra boruló mellékszíjak egyébként is nagyon zavaróak lettek volna. Feltételezzük, hogy nem is voltak mellékszíjak, minden veret ugyanarra az alapra került, egységes méreteik egy kb. 4,2 cm széles övet adnak ki. Szorosabb, illetve lazább elrendezésben 130—150 cm hosszú övet kapunk, amely megközelíti, illetve eléri a honfoglalás kori belső kapcsolószíjas övek hosszúságát.

52 Nem tudjuk, hogy a veretek milyen sorrendben követték egymást, de a kettős liliom alakú és a címeres veretek aránya (15 : 14) arra enged következtetni, hogy felváltva helyezkedtek el, úgy, hogy a csat után liliomos veret kezdte meg a sort és az zárta be a szíjvég előtt. Kétféle veret váltakozó sorrendjére a XIV—

XV. századi zentai öv szolgálhat példaként (13. kép 5.). 53 Természetesen más megoldás is elképzelhető, elsősorban az, hogy a derékra kerülhettek körben a címerek, az öv lecsüngő részére pedig a másik fajta veret. Ha a címerek lettek volna a szíjvég felé eső részen és az öntött veretek a csat felőli oldalon, az talán megmagyarázná Szabó K. megf gyelését, mert a belső kapcsolószíjas öveknél elöl kettő ;> sorbr.n látszódhatnak a veretek, s ilyen elrendezésben a címerek lévén „alul", a Szabó K. által leírt benyomást kelthetik.

54 Mégis ez utóbbi feltételezésünket fenntartással kell kezelnünk, mert a lecsüngő címerek oldalra fordulva nem érvényesülhetlek eléggé a szemlélő számára. Az öv anyaga a helyszíni megfigyelések szerint vastagabb szálakból szőtt textília volt,

55 ehhez legfeljebb azt tehetjük hozzá, hogy nagy súlya miatt inkább bőrszíjra kívánkozna a leiszerelés, de ezt az ellentmondást feloldhatjuk, ha szövet bevonatú bőrt tételezünk fel.

56 Mint az várható is volt a szerkezetről elmondottak alapján, az ismert hazai analógiákon kívül az öv legközelebbi régészeti párhuzamai Délkelet-Európában kerültek elő. A kettős liliomos veretek egykorú ábrázolásait a jugoszláviai Karán község 1332—1337 között épült Béla Crkva templomában, az építtető Braji.n zsupánt megörökítő freskón láthatjuk. Brajan zsupán derékon megkötött széles övet viselt, hosszan lelógó szíjvéggel és még egy ugyanolyan hosszú függőszíjjal, övdíszei pedig a fehőszentkirályi veretek hasonmásai (13. kép 4.). S6/a Bulgáriában a kolarovgradi (sumeni) múzeumban őriznek egy kincsleletet, melyet szőlő alá forgatáskor 52 Dienes L, i. m. 149. 53 Foltiny I.—Korek ]., A csecstói középkori templom és temetők. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve. I. (Szeged 1946) 164—165., 3. ábra. *

4 A honfoglalás kori bashalmi I. temető 9. sírjának övéről eleinte Dienes I. is azt gondolta, hogy kettős vagy mellékszíjas szerkezetű: Dienes I., i. m. 154. 55 A szövött anyagú középkori övekről: Gerevich Ъ,., A csuti középkori sírmező. BpR 13(1943) 151.; Kralováns^ky A., i. m. 50. 56 S^endrey ]., Régi övek a M. N. Múzeumban. Arch Ért 23 (1903) 2.; Kralováns^ky A., i. h. 56

/a Kovaóevié J., Die mittelalterliche Tracht der Balkanslawen. (Beograd 1953) 176., XVIII.t. — Lektori véleményében Dienes István hívta fel figyelmemet erre a kitűnő analógiára. 12. kép: Az övdíszek rajza. 1. A csat. 2. A szíj vég. 3. Az E címeres veret. 4. A címeres veretek szegecse és alátéte. 5. A kettős liliom alakú veretek szegecsei. 6. Kettős liliom alakú veret. Fig. 12. Les ornements de la ceinture de Felsőszentkirály 1. La boucle. 2. Le bout de courroie. 3. Une plaque à meuble („E"). 4. Le rivet et la rondelle des plaques à meuble. 5. Les rivets des appliques en lys doublé. 6. Une applique en lys doublé. 190