Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet
îiem találtak, de Urban F. embercsontokra sem emlékezett. A sír helyétől Ny—DNy felé egyetlen hosszú (30—40 m-es) kutatóárkot húztak, de több sír nem mutatkozott. Az Urbán Istvánné és Urbán Ferenc által megjelölt hely körül 1970-ben több szelvényt és kutatóárkot nyitottunk, azonban sem régészeti jelenséget, sem az egykori ásatásra utaló nyomot nem figyelhettünk meg. 14 A szőlőfordítás a korábbi elszíneződéseket megszüntette, későbbi földmunka nyomát pedig nemigen lehetne észrevenni ebben a laza, homokos talajban, ahol a vékony humuszréteg egészen világos. Arra is gondolhatunk természetesen, hogy Urbánék sem emlékeznek egészen pontosan a lelőhelyre, bár keskeny parcelláról van szó, ahol nagyobb tévedés nem valószínű. A. sír leírása A leletek alapján férfi sírja. A sírgödör mélysége: kb. 60 cm (ásatási megfigyeléseink szerint a bolygatatlan homok 55—65 cm mélységben jelentkezik). A sírgödör formájáról és nagyságáról semmit nem tudunk, de foltjának látszódnia kellett, mert Szabó K. annak alapján határozta meg iráryítását: DK—ÉNy 15 (a műveletre Urbán F. is emlékezett, de ahogy a helyszínen megmutatta, inkább К—Ny lehetett a tájolás). Az emberi csontváz elhelyezkedéséről és sorsáról ugyancsak nincs adatunk, feltételezhető, hogy legalábbis a magasabban fekvő koponyát és egyes vázcsontokat már a szőlő alá forgatáskor megbolygathatták, s mint ahogy ilyenkor lenni szokott, nem ügyeltek rájuk, a csontváz egy része szét is szóródhatott (talán ezért nem emlékezett Urbán F. embercsontokra). Szabó K. szerint a sír szinte bolygatatlan volt, azonban ezt csak viszonylagosnak tekinthetjük, hiszen a csat és a s^íjvég kiszedésekor a deréktájat, a szablya megtalálásakor pedig a váz valamelyik oldalát nyilván megbolygatták. Az öv nagy része viszont valóban érintetlen maradhatott, a baloldalán hordott vaskéssel és fenőkővel együtt, 16 ugyancsak baloldalt apró vastöredékek voltak még, 17 amelyek kés vagy nyílhegyek darabjai. Szabó K. szerint páncélruha „apróbb részei" kerültek még elő : a könyvében közölt fényképen az egyik vastárgyban vékony pikkelypáncél-lemezt gyaníthatunk (3. kép 4.). 18 Az említett fényképen két nyílhegyet ismerhetünk még fel, (3. kép 2, 9.), a többi vastöredék rendeltetése nehezen meghatározható, velük kapcsolatban tegezvasalásokra, kardhüvely darabjaira, összerozsdásodott páncéltöredékekre, esetleg kengyel talpalójára gondolhatunk (3. kép 3, 5, 7, 8, 10.). Hiányoztak a koporsós temetkezés nyomai, 19 koporsóvasalásról tehát nem lehet szó. Leletek Csak az övfelszerelés maradt meg a leletegyüttesből, a többi tárgy a feljegyzésekkel együtt elpusztult a második világháborúban. /. öv, aranyozott ezüst tartozékokkal : 20 a) Csat (4. kép 1, 5.kép 1,12.kép 1) h: 13,9 cm. Aközépen össze14 A felsőszentkirályi iskola közvetlen környékét is átkutattuk. А К felé 150 m-re húzott kutatóárkok negatív eredménnyel szolgáltak nemcsak régészetileg, hanem a szőlő tekintetében is, ezzel szemben az Urbán tanyánál találtunk szőlcgyökér-maradványokat. 15 Éri L, i. m. 149. 16 Szabó K., i. m. 75. 17 Éri I.,i. h. 18 S Z abó K., i. m. 72, 75., 368. kép 19 Éri I., i. h. 20 Ltsz. 56.41.624—56.41.627., a kecskeméti múzeum letétjeként a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 3. kép: A felsőszentkirályi sír leletei (Szabó K. nyomán). Fig. 3. Le mobilier funéraire de Felsőszentkirály (d'après К. Szabó) 180
