Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Kőhegyi M.: XIV. századi ezüstkincs Kelebiáról
szegélyén, elől és két oldalt egy-egy korong látható. 45 Hólyagos díszű csat fogja együvé Mária bő felsőköpenyét egy 1410—1420 között festett házioltárka középső képén. 46 M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása с képén Erzsébet ruháját elől három négyszegletes veret (lehetnek csontból is) zárja. 47 A Szent Borbálát ábrázoló XV. századi báti antipendiumon Borbála bő köpenyét elől a nyak alatt rombusz alakú veret kapcsolja egybe. 48 A svábfalvi 1350—1370 között készült faszobor legszebb korai szobraink közé tartozik, ha Mária és a kis Jézus arcát otrombán át is faragta egy kései kontár. 49 Mária köpenyege alatt lévő ingszerű ruháját keskeny öv szorítja a derékhoz. 50 Az alsóbajomi oltár középső mezejében Máriát faragta ki a szobrász a kis Jézussal. Az 1390 körül készült emléken jól látható, hogy a ruhát két korong ékesíti elől a mellek fölött, a kulccsontok alatt. A két példány nem azonos, díszítésük eltér egymástól. 51 Leleteink párhuzamait a művészet távolabbi ágaiban is felleltük. A nyitrai XIV. századi evangelisterium oldalszobrain oroszlános vereteinket látjuk viszont. 52 Országos múzeumaink párját ritkító pompás és teljes középkori miseruhasorozatot mondhatnak magukénak, s ha anyaguk bizánci, szicíliai, vagy olasz mintás selyemből készült is. kézihimzéses díszítésük többnyire magyar nagyasszonyaink kezemunkája53 Az arany-ezüstfonállal beleszőtt gazdag inda és levéldíszek a figurális ábrázolások nem egy esetben emlékeztetnek a kelebiai kincs motívumaira. Kolostori kodexfestészetünk hasonló díszítéseket alkalmazott. Akár az Ágostonrendi műhelyben 1334 körül készült Graduale P iniciáléjának négy, háromkarélyos levelére, 54 akár a Domokosrendi (?) műhelyben keletkezett XIV. század eleji codex dús inda és levél együttesére, 55 vagy éppen a pozsonyi kolostori műhelyben 1341 körül illuminait Missaléra gondolunk. 56 A Nagy Lajos korára tehető rudobányai vasajtó átlósan rászegecselt vaspánthálózatra felül három hatágú csillag kidomborított alakját alkalmazták rátétként. 57 A Magyar Nemzeti Múzeumban lévő, Káposztafalvárói származó, XIV. századi láda egyes vasalásai —• a gazdag mérműves zár, az áttört rozettában végződő vaspántok, a láda sarkait összefogó áttört díszű rombikus veretek — a kelebiai anyag néhány részletét idézik. 58 A Dessewffyek gyűjteményében egy későrenaissance ajtószárny található. 59 Az ajtó két síkra osztott, mindegyiknek közepén kiugró sarkokkal ellátott mezőben egy-egy nagy plasztikus hatszirmú rozetta látható. Köröskörül az indás-szőlőfürtös faragás a maga túlfűtött gazdagságában majd szétveti a szűk keretet. Vége-hossza nincs tehát az egykorú, vagy közeikorú emlékeknek, melyeknek megannyi részlete, vagy a megjelenés egésze ne idézné újra és újra a kelebiai kincs motívumait. Vizsgálódásaink körébe természetesen középkori temetőink régészeti leletanyagát is bevontuk. Itt azonban megelégszünk annak rögzítésével, hogy az orgondszentmiklósi, pakonyi, 60 kiskunfélegyházi, 61 45 Fábián M.: A kőszegi palástos Madonna. Tükör, 1941. IX. 21—23. — Dex F.: A Kőszegi Szt. Jakab templom újonnan felfedezett freskóinak helyreállítása. Vasi Szemle, 1938 8.— Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Budapest, 1954, 159,C. III. kép. 46 Stiassny Róbert: Két festmény a XV. századból. Arch. Ért. 1896. 416—423. — Divald Kornél: Felvidéki séták. Budapest, 1925. 212. — Radocsay: i.m. 456—457, és V. tábla. 47 Divald Kornél: Csúcsíves szárnyasoltárok Hont vármegyében. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1910. 51—56. és 27—28. kép Radocsay Dénes: Gótikus festmények Magyarországon. Budapest, 1963. 23. 48 Divald Kornél: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai. Budapest, 1909—1911. I. 24 és 25. ábra. 4Я Hofman J.: Stare umeni na Slovensku. Praha, 1930. 37.— Güntherová — Mayerova A. : Madonna za Senvizu. Sbornik Muzeálnej Slovenskej Spolocnosti, 1940 — 1941. 78—80. 50 Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest, 1967. 210. és 14. kép. 51 Kempis Antal: Középkori faszobrászat Magyarországon. Budapest, 1940. 20—21. és 167. kép. 52 Puls^ky Károly — Radisics Jenő — S^endrei János: Az ötvösség remekei Magyarországon. Budapest, 1885. II. 41—42. ° 3 Bárányné Oberschall Magda : Magyarországi miseruhák. Budapest, 1937. 54 Budapesti Egyetem Könyvtár. Cod. A 103, 21b lapján. 55 Budapesti Egyetemi Könyvtár Cod. lat. 49. 56 Országos Széchenyi Könyvtár Cod. lat. 94. a 9a lapján. 57 Bárányné Oberschall Magda: Régi magyar vasmûvesség. Budapest, 1941. 10. és 7. kép. 58 Bárányné Oberschall Magda: Magyar bútorok. Budapest, 1939. 7. és 2. kép. 59 Bárányné Oberschall Magda : Magyar bútorok. Budapest, 1939. 8—9. és 11. kép. 60 Bárányné Oberschall Magda : A salgótarjáni, orgodszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. Budapest, 1942. 8—9. 61 Feldolgozatlan, fényképét közli Tóth Zoltán: A hadakozó nép. In Domanovszky Sándor szerk. : Magyar Művelődéstörténet. Budapest, é.n. I. 267. és 276. — Éri István: Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez. Folia Arch. 1956. 137 —152. 211
