Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

M. Párducz: Kiskunmajsai népvándorláskori lelet

Jelentkezik azonban fémtárgyon. E motívumtípus szempontjából számunkra igen jelentős a Jászberényalsómuszaji hunkori sírlelet, amelyben egy kétfejű sárkányábrázolásos ezüst csüngődísz van. Fettich Nándor is foglalkozott e lelettel és jelentőséget kellően méltatta is.

4 Számunkra itt annak megállapítása fontos elsősorban, hogy a hunkorban helyezhető emlékanyagban a kiskunmajsai tál sárkány (griff) ábrázolása ismerős motívum. Említhetünk azonban további fémtárgyakat is, amelyeken ez a bóbitás sárkányfej fellép. Ez bukkan fel a Szentes—nagyhegyi 64. sir bronzcsatján; a csatkarika két végét egymással szembenéző igen hasonló mintázatú sárkányfejek díszítik.

5 Svasztikaformájú, sárkányfejdíszű bronzfibulát közöl Fettich Nándor magyarországi (közelebbről meg nem határozott) lelőhelyről.

6 Talán ebbe a körbe tartozik a gátéri 6. sír egy bronztárgya is .

7 Fettich Nándor a Martinovkai kör neoszkita irányzata képviselőjének tekinti a svasztikformájú állatfej ábrázolásokat. Rá kell itt végül arra is mutatni, hogy avarkori emlékeink egy jelentős tárgytípusán, a lószerszámhoz tartozó bronzphalerákon is találkozunk a svasztika formájú ábrázolásokkal, a szárak kampóscsőrű, hegyesfülű állatfejekben végződnek.

8 A kiskunmajsai tállal kapcsolatban a rendelkezésre álló irodalmi anyag alapján ennél többet nem mondhatunk. Ha össze akarnánk foglalni az elmondottakat, akkor az alábbi megállapításokat lehet tenni: 1. Meg van a lehetősége annak, hogy a tál formája a haza későszarmata kerámiági nyúlik vissza. Maga a szóbanforgó példány lehet hunkori is. 2. Ami a motivumanyagot illeti, olyan adat is áll rendelkezésünkre, hogy a hun korban ismerik, de nem mondható általánosan elterjedtnek, és nem is svasztikaformájú tárgyon, jelentkezik. 3. A bóbitás sárkányfej motívum nem hiányzik a gepidák emlékanyagából sem. 4. A svasztikaformájú ábrázolásokon való gyakoribb jelentkezése, de itt csak fémtárgyakon, az avarkorban mutatható ezidőszerint ki. Mindezek jelzik, hogy a tálunkhoz fűződő kérdések mennyire szerteágazó vizsgálatokat kívánnak. A vele kapcsolatos problémák végleges megoldása addig nem várható, amíg újabb jól megfigyelt együttesekben nem találkozunk majd megfelelő emlékekkel. E kis cikkünk a figyelmet kívánta csupán felhívni a rendkívül érdekes leletre. 4 M. Párducz, Archäologische Beiträge zur Geschichte der Hunnenzeit in Ungarn. Acta Arch. Hung. 11 (1959), 332., XXVIII. t. 9; Fettich N. Sárkányábrázolások a magyarországi népvándorláskori emlékanyagban. AÉ. 1923—26. 157—172. 5 D. Csallány, Archaeologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454—568). Arch. Hung. XXXVIII. (1961). XXXVI. t. 15. 8 Fettich N. Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. (Archäologische Studien zur Geschichte der späthunnischen Metallkunst). Arch. Hung. XXXI. (1951) XXXII. t. 7. 7 U.o. XLVIII. t.7. 8 Fettich N. Öntött phalerák a lovasnomádok magyarországi régészeti hagyatékában. AÉ. 42. (1928) 114—127., 120. 1. 43. kép 1—4; L. Eisner, Devinska Nova Ves. Bratislava 1952. 21. t. 1, 3, 7, 9, 10,12, továbbá egy bronz lyukvédőn и.о. 31. t. 3. 136