Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)
Cs. Andrási Réka: A Madaras-Árvai-dűlői honfoglalás kori temető az új kutatások tükrében
A Madaras-Árvai-dúlői honfoglalás kori temető az új kutatások tükrében Fig. 8. Reconstruction of grave 4. 8. kép 4. sír rekonstrukciója. összefüggésbe ezt a jelenséget, véleménye szerint a túlvilág különböző „szintjein való átjutáshoz" volt szükség a sírokból előkerülő nyilakra (Dienes 1957, 29-31; Dienes 1975, 96; Dienes 1978, 38-39; Dienes 1979, 88-89). Nyilvánvalóan minden melléklet, mely a sírba került a túlvilági életet szolgálta, azonban tényszerű megállapításokat, hogy mi mire szolgált pontosan - így a nyilak számának kérdésére -, már nem tehetünk. László Gyula más oldalról közelítette meg a kérdést, a nyilak számában rangjelző szerepet látott, eszerint minél több nyíl került egy sírba, annál gazdagabb, rangosabb az eltemetett (László 1944, 132). Véleményem szerint a László-féle hipotézis már elavultnak tekinthető, hiszen előfordult, hogy egy szegényesebb sírba több nyílhegy került, mint egy gazdagabb temetkezésbe (Révész 1996,168). Madarason a két bolygatott férfi-temetkezésben kerültek elő lapos, kétélű nyílhegyek. Az 1. sírban 5 db látott napvilágot, formai variánsaik szerint 1 db rombusz-, 3 db rövid vágóélü, deltoid- és 1 db nagyobb méretű, levél alakú. A 2. temetkezés csupán 2 db nyílcsúcsot rejtett, az egyik levél alakú, míg a másik rombusz típusra hasonlító. Kőhegyi deltoid és levél alakú típusokat határozott meg csupán (Kőhegyi 1980, 216). Az 1. sírban nyíltegez nyomait is megfigyelte a feltáró. Sajnos, mivel a munkagép teljesen megroncsolta ezt a temetkezést, így csak egy keskeny, egyenes, 5 cm-es vaspánt jelzi egykori létét, melynek egyik vége ácskapocszerűen behajlik, a másik vége letörött. A 2. sírból is dokumentált 3 db kisebb, laposra kalapált, nyíltegezhez tartozó vaspánt töredékét, sót, a tegez vas függesztőfülének egy kis íves darabja is előkerült. A\m\\\\\m\mm\\\\\\m^ 67
