Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)
Soós Rita: Honfoglalók hidelem világa
a honfoglalás korszakát kutatók többsége is azt feltételezi, hogy az életfa vagy világfa része volt a korai magyarok hiedelemrendszerének, azonban ennek pontos olvasata, az, hogy őseink számára milyen jelentéssel bírt, jelenlegi tudásunk alapján minden kétséget kizáróan nem állapítható meg. A Kárpát-medencei 10. századi tárgyakról az emberábrázolások szinte teljesen hiányoznak, a realisztikus állatábrázolások pedig nagyon ritkák, bár egy-egy szíjvégen, vereten azért megjelennek [6. képi. Nem úgy, mint a mitikus állatábrázolások, amelyek szép számmal képviseltetik magukat a honfoglalás kori tárgyi hagyatékban. Ábrázolásuk mindenképpen arra utal, hogy a tárgyak készítői, illetve készíttetői világnézetében ezek a szellemlények központi szerepet játszottak. Hittek természetfeletti képességeikben, melyeket valószínűleg a régészek által a sírokban feltárt tárgyak mintakincse testesít meg. A kereszténység felvételével, valamint az egyházszervezet kialakításával azonban a magyarok társadalmában egy óriási változás következett be, amely nem csak a közösségekre, hanem az egyénekre is kihatással volt. Fel kellett adniuk addigi hiedelemvilágukat, melynek központjában a kettős lélekhit, a mitikus állatok vagy éppen az életfa állt, egy olyan vallásért, amely csak egyetlen istent ismert el, és hivatalos nyelve az idegen hangzású latin volt. A korábban lovat áldozó magyaroknak most templomot kellett építeniük, állatfog helyett keresztet akasztottak a nyakukba. Természetesen ez a folyamat nem egyik napról a másikra zajlott le, hanem fokozatosan, ráadásul a régészeti leletek alapján úgy tűnik, hogy ez a változás nem egyszerre érte el a Kárpát-medence egyes területeit. References/Irodalomjegyzék Boiíók Ä. 2015. Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez. Budapest 2015. Dienes I. 1963. Honfoglalóink halottas szokásainak egyik ugor kori eleméről. - Über ein aus der ungarischen Zeit stammende Element der Bestattungssitten der landnehmenden Ungarn. Archaeologiai Értesítő 90 (1963) 108-112. Dienes 1.1972. A honfoglaló magyarok. Budapest 1972. Dienes 1.1975. A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Uráli népek. Szerk.: Hajdú P. Budapest 1975, 77-108. Dienes, 1.1979. Archäologische Beweise des Seelenglaubens der Ungarn zur Zeit der Landnahme. Alba Regia 17 (1979), 81-90. Diószegi V. 1967. A pogány magyarok hitvilága. Budapest 1973 Őseink hiedelemvilága
