Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)
Soós Rita: Honfoglalók hidelem világa
Őseink hiedelemvilága society which greatly affected the communities as well as the individuals. They had to give up on their prior believes, which were centered around soul dualism, mythical animals or the "tree of life" for a religion that recognized just a single god and used an alien language, Latin. The Hungarians which used to sacrifice horses had to build churches now and to replace the animal teeth talismans hanging on their neck with the cross. Naturally these changes did not happen instantly, but over a longer period of time, furthermore there is archeological evidence that these changes were not affecting the whole of the Carpathian Basin at the same time. Őseink hiedelemvilága A honfoglaló magyarok hiedelemvilágáról valójában igazán keveset tudunk. A korszakra vonatkozó kisszámú írott forrás tüzimádóknak, hitetleneknek nevezi őseinket, azonban ennél közelebbi meghatározás nem olvasható ki belőlük. Abban a Kárpát-medence 10-11. századi történelmével foglalkozó kutatók többé-kevésbé egyetértenek, hogy a magyarok hiedelemrendszere leginkább a szibériai sámánsággal mutat hasonlóságot. Központjában maga a sámán vagy — Diószegi Vilmos kutatásai szerint — ennek magyar megfelelője, a táltos áll. A sámán — kultúránként eltérően — eleve annak született pl. felesleges csonttal, több ujjal vagy foggal jött a világra, vagy betegség, illetve valamilyen halálközeli élmény következtében - leginkább gyermekkorban - kapcsolatba került a szellemvilággal, és onnan kezdve már nem volt választása, a túlvilági szellemek szolgálatába kellett szegődnie. A sámán fő feladata volt a szellemvilág és az emberek világa közötti kapcsolat fenntartása. Ezen kívül minden bizonnyal egyéb feladatokat is elláthatott, pl. az emberek gyógyítása mellett valószínűleg a különböző áldozatok bemutatását, szertartások lebonyolítását is ő végezhette. Kérdés, hogy vajon a sámánokra tekinthetünk-e egyfajta „vallási" vezetőként akár általánosságban, akár konkrétan a honfoglaló magyarságra vonatkoztatva. A vallás kifejezés abból az okból került idézőjelbe, hogy őseink esetében tényleges vallásról csak I. (Szent) István királyunk uralkodásától kezdve beszélhetünk, amikor az apja, Géza fejedelem által már megkezdett egyházszervezet - egyébként az államszervezettel párhuzamosan és egymást erősítve - kiépült. Ez a tételes vallás a kereszténység volt, mely dogmákkal, 38 //////////////////////^^^^
