Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Nagy Janka Teodóra: Az interetnikus kapcsolatok individualizálóda, avagy a hagyomány-, érték- és mentalitásőrzés mintázatai a modernizálódó közösségekben

Vajon egy vegyes házasságban automatikusan le tudják cserélni a férj, a fe­leség korábbi közösségi mentalitását, mint egy régi elnyűtt kabátot? Egy bukovinai székely asszony mondta: „nem bírja, hogy az ura olyan szót lan, ha meg beszél, a szava olyan, mint a csorba kapa: használni nem lehet, de megsebezni képes. Az any­jának panaszkodik, hogy ő szórja a pénzt, meg hogy túl sokat költ a konyhára és a férje pénzét megeteti a saját rokonaival. Megjegyzéseket tesz, hogy lassan ér haza a boltból, mert elpletykálja az időt. Hogy soha se mossa olyan fehérre az ingét, mint az anyja... Szereti ö az urát, mert dolgos, nem néz rá más asszonyra... csak lenne egy kicsit dalosabb, csak lenne kedvesebb hozzá... ” A vegyes házasságok konfliktushelyzetei vajon milyen minták alapján oldód­nak meg? Feloldhatóak-e a konfliktusok? Ha már egy népcsoport közösségi normái (szokásjoga) nem adhatnak iránymutatást, a modem individuum számára hol keres­hetőek a megoldások? Ezek a kérdések azonban már egy másik tudományterület, a modern szociálpszichológia területére vezetnek...24 4. A tanulmány a migráció fogalmának értelmezésére, újraértelmezésére vállalkozott: a néprajz- és a történettudomány szempontjából az interetnikus kapcsolatok individu­alizálódását helyezve a vizsgálódás fókuszába. A természeti, a gazdasági és a humá­nerőforrás egymáshoz rendelésének bevett gyakorlataként megvalósuló felülről meg­szervezett vagy spontán (pl. gazdasági ösztönzőkön alapuló) migráció következtében Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadára kialakul az az etnikai kép, amely alapjaiban és gyökeresen a XIX. század közepéig már nem változik. A XX. század történelmi változásai és kényszerhelyzetei eredményezte új népességmozgások nem­csak egy-egy települések etnikai összetételét változtatták meg, hanem a modernizáció és az individualizáció, valamint a második világháborút követő gazdasági, társadalmi változás az autonóm szokásrenddel és jogszokásokkal rendelkező hagyományos kö­zösségeket is szinte szétrobbantotta. E kontextusból vizsgálva a Bács-Kiskun és Tolna megyei svábok és bukovinai székelyek együttélésének generációs mintázatait jól látható, hogy az 1935 után és az 1940-es években született ún. második generáció vegyes házasságai a hagyomány-, érték- és mentalitásőrzés sajátos individuális színtereként értelmezhetőek... és új kér­déseket vetnek fel. A korábban területi elkülönültségben is megmutatkozó etnikai - s ezen belül gazdasági, kulturális és mentalitásbeli - eltérések a migráció folyamatá­nak egy szakaszában a XX. század közepén először az egyes településeken belül az etnikai közösségi, családi kötelékekből szabadulni akaró fiatalok vegyes házasságai révén individualizálódnak, a közösség autonóm szokás- és normarendjét az egyének szintjére őrölve szét. 24 HARRIS, Thomas Anthony 1994. Ezúton köszönöm Dr. Pisztora Ferenc ny. orvos-pszichiáter, orvos­történész szíves témaajánlását és kutatást segítő, támogató értékes észrevételeit, közléseit. 67 i

Next

/
Thumbnails
Contents