Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Bárth Dániel: Karizma és hatalom. Vallási rajongás a történeti Bácska interetnikus és interkonfesszionális mikrovilágában
Az eljegyzések, házasságkötések és temetések alkalmával jelentkező mérhetetlen fényűzés és napokon át tartó lakoma anyagi és lelki tekintetben egyaránt szintén súlyos károkat okoz. „Mindezek részletes leírásának és pontos elősorolásának elvégzésére - a gvárdiánon keresztül - Rochus atyának adtunk megbízást, amelyet ha kézhez kapunk, az oly nagy rossznak megfelelő orvoslást fogunk eszközölni” - áll a jegyzőkönyvben.25 Arról nem maradtak fenn adatok, hogy milyen hatékonysággal járt el a ferences ebben az ügyben. Mindenesetre később a városi elöljárók laudációkat zengedeztek szónoki képességeiről és hitoktatói erényeiről.26 A fráter a lelkipásztorkodás egyéb feladataiból is kivette a részét. Áttételes utalásokból sejthető, hogy kivételes egyéniségével a gyónni vágyó embereket is magához vonzotta. A későbbi levelekben sokan, sokat áradoztak kiváló gyóntatási adottságáról. A helyi ferences háztörténetben egyetlen helyen szerepel a neve: a bejegyzés szerint 1767. november 10-én Szmendrovich sikeres lelki vigasztalásban részesítette és ezáltal áttérítette a kivégzése előtt a görögkeleti vallású szerb, Stephanus Marinkovics elítéltet.27 A karizmatikus alkatú fráter iránti rajongás kialakulásához - a nyilvánvaló okként jelentkező ördögűzés mellett - minden bizonnyal ilyesféle tehetsége is hozzájárult. Ám népszerűségének és vonzerejének igazi titka kétséget kizáróan a titokban végzett gyógyításokban rejlett. Ez az, amiről keveset árulnak el a források, amiről mélyen hallgatnak a dicsérő levelek. Jóllehet, ez volt minden ellene felhozott vád és probléma alapja. Gyógyító tevékenységen nemcsak a nyilvános ördögűző szertartásokat értjük, hanem azokra a csendben, titokban végzett ráimádkozásokra, arra a középkori gyökerű benedikciós gyakorlatra utalunk ezúttal, amelyet a fráter előszeretettel müveit a testi bajaikkal küszködő hívek vigasztalására. Nem véletlen, hogy Rochus hihetetlen népszerűségnek örvendett a haldoklók hozzátartozóinak körében. Az utolsó kenetet kérő hívek többsége kifejezetten őt hívatta ágyához. (Rendtársaival ellentétben állítólag mosolyogva lépett be a házba és a betegek már a látványától jobban lettek.) Súlyos betegségek esetén szintén hozzá futottak. A fráter nem utasította vissza a kéréseket. Több levelében kitért arra a nézetére, hogy az ördög sokszor egyértelműnek tűnő betegségek mögé rejtőzve szállja meg az embereket. E nézetének megfelelően nyilvánvalóan sok esetben élt a benedikciók és exorcizmusok gyógyító lehetőségével. Úgy tűnik, hogy a nagy, nyilvános ördögűzések eszközét csak a szellemi tekintetben is észlelhető, súlyos és egyértelműen bebizonyítható ördögi megszállottság esetében használta. A fentebb említett látványos exorcizmusok tehát mindössze a titokban, rejtve végzett gyógyító tevékenységének kicsúcsosodásai voltak.28 Az efféle ördögűzések újabb eseteit eredményező és végső soron Szmendrovich zombori működésének végéhez vezető eseménysorozat kezdete nagyjából 1769 késő tavaszára tehető. Májusban jutott el a hír a kalocsai szentszékhez: a zombori ferenceseknél újabb ördögűzésekbe kezdtek. Ezúttal egy férfit és egy asszonyt vetettek alá a szertartásnak. A két katolikus délszláv személy ördögi megszállottságát 25 K.ÉL 1. e. Kötetek. Prothocollum Canonicae Visitationis Districtus Superioris Bacsiensis a. 1767. 223. 26 KEL 1. a. Ordines religiosi. Ferencesek, Zombor. A zombori elöljárók tanúsító levele (1769. jún. 26.) 27 MUHI János 1944. 135. 28 KÉL 1. a. Ordines religiosi. Ferencesek, Zombor. 53
