Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Bárth Dániel: Karizma és hatalom. Vallási rajongás a történeti Bácska interetnikus és interkonfesszionális mikrovilágában
BÁRTH Dániel KARIZMA ÉS RAJONGÁS HORVÁT FERENCES MENTALITÁS ÉS NÉPI VALLÁSOSSÁG A XVIII. SZÁZADI BÁCSKA INTERETNIKUS ÉS INTERKONFESSZIONÁLIS MIKROVILÁGÁBAN Az utóbbi évtizedekben a hazai történeti néprajz valamint az egyház- és liturgiatörténet komplex megközelítésű kutatása nem kevés adattal gazdagította ismereteinket Magyarország horvát népcsoportjainak kora újkori, XVI-XVIII. századi vallási élete vonatkozásában.1 A kalocsai főegyházmegye török hódoltság utáni újjáépülésének forrásanyagában búvárkodván korábban magam is találtam és közöltem több olyan adatot, amelyek a bácskai bunyevácok, sokácok és rác-horvátok szokásvilágáról, hiedelmeiről és népi vallásosságáról adnak hírt az első néprajzi jellegű leírások előtti bő évszázadból.2 Több esetben sikerült rávilágítani a normatív egyházi rendelkezések hátterében álló mozgatórugókra, az egyházi irányítás mechanizmusaira, szintjeire, valamint az alsópapság és a hívek adott esetben eltérő reakcióira.* 2 3 Azzal együtt, hogy az adatokat akkor is meg kell becsülnünk, ha a mindennapi valóságot csak másodkézből, többszörös tükrözésben ábrázolják (miként a normatív rendelkezések zöme), az utóbbi években olyan forráscsoportok felkutatására törekedtem, amelyek segítségével közvetlenebb rálátásunk nyílhat letűnt korszakok vallási mentalitására, viselkedésmódjaira. A történeti antropológia és a mikrotörténet évtizedek óta bevált módszertanát követve olyan „botrányok” nyomai után kutattam a levéltárakban, amelyek - általában bőségesebb - dokumentációja révén a hajdani gondolkodásmódok) mélyrétegeibe nyerhetünk bepillantást.4 Ennek alapvető eszköze, hogy a történeti cselekvő egyén ún. ego-dokumentumokon keresztül nyilatkozzék meg számunkra.5 Az alábbiakban egy efféle megnyilatkozásokkal (magánlevelek, tanúvallomások) szerencsés módon felvértezett skandalum iratanyagának horvát vonatkozásait összegyűjtve hívom fel a figyelmet az egyházi bírósági (szentszéki) iratanyag történeti néprajzi felhasználásának lehetőségeire.6 Az 1760-as évek második felében játszódó ügy középpontjában a bácskai Zombor (Sombor) szabad királyi városa és az ott működő ferences konvent egyik horvát ] A teljesség igénye - és részletes szakirodalmi hivatkozásjegyzék - nélkül hadd utaljak itt a rendszerváltás után megújult hazai egyháztörténet részéről Molnár Antal és Varga Szabolcs, a történeti néprajz részéről pedig Horváth Sándor ilyen irányú, példaadó munkásságára. 2 Lásd pl. BÁRTH Dániel 1999/a„ 1999/b., 2000. 3 BÁRTH Dániel 2003/a., 2003/b. 4 A problémakör mára magyar nyelven is hatalmas irodalmából csak egy friss elméleti és módszertani áttekintésre utalok: SZÍJÁRTÓ M. István 2014. 5 A fogalomhoz vö. SCHULZE, Winfried (Hg.) 1996.; FUCHS, Ralf-Peter - SCHULZE, Winfried (Hg.) 2002. 6 A jelen tanulmány eredményeihez vezető kutatás az Európai Kutatási Tanács részéről, az Európai Közösség hetedik keretprogramjából (2007-2013), az EKT 324214 sz. támogatási megállapodása alapján finanszírozásban részesült. 49
