Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Horváth Sándor: Bunyevácok, rácok és mások a Duna metén. Délszláv és etnikai és néprajzi csoportok migrációja a törökök idején
Tudjuk jól, hogy a hazánkban letelepedett német ajkú lakosság sem csupán a korabeli Sváb-tartományból, hanem a Német birodalom egyéb tartományaiból, így Pfalzból, a Fekete-erdő és a Rajna vidékéről érkezett hozzánk.”42 „Figyelemre méltó, hogy a magyar és a korabeli német nyelven kívül a rác sehol nem volt használatban [.. .]”43 - jegyzi meg Rácz Anita. Az első híradások a magukat rácnak is nevező települések közül Ercsibe vezetnek. Egy 1629. december 29-én kelt itteni okirat arról tudósít, hogy „Ez időben telepedének meg itt a mai rácz ajkúak elei.” Kudó József helytörténeti feljegyzései szerint Tökölön is 1630-ban jelentek meg. Érddel kapcsolatban csupán az emlékezetre lehet hagyatkozni a betelepedést illetően, ami viszont hasonló időpontra utal.44 Érdemes megjegyezni, hogy egy másik, 1630. június 1 -jén kelt irat szerint több török zsoldosok is maradtak itt; „az ercsi 1631-es földesúri összeírásban például ilyen nevek szerepelnek: Vukoda Basa, Kaszap, Oszmán Aga. Érden a Deffend, Csibrák, Bandzi, klasszán stb. családnevek őrzik török eredetüket.”45 Földváron 1672-ben, Tökölön 1681-ben, Ercsiben 1687-ben horvát papok jelenlétét jegyezték fel.46 A tököliek és az érdiek vélhetően Dubrovnik környékéről, a Kotori-öbölből és a szomszédos montenegrói területről érkeztek új hazájukba - állapítja meg Szilágyi József Milana Cemelic nyomán.47 A történeti források hol rácnak, hol illírnek, hol dalmátnak nevezték őket. Pesty helynévtára szerint a XIX. század közepén a tököliek bunyevácoknak tartották magukat - magyar környezetük „rác”-nak nevezte őket; 1925-ben pedig dalmátoknak és hegyi lakóknak mondták magukat, akiknek ősei Dél-Dalmácia, Hercegovina és Crna Gora hármas-határának vidékéről érkeztek. Kiss Emília egyértelműen bunyevác horvátnak tekinti őket a településről írt népességtörténeti áttekintésben.48 Dusnokon és Bátyán a források alapján az 1660-as évektől élnek. A települések a XVIII. század közepére váltak rác településekké.49 De fontos megjegyezni, hogy a nyelvészeti vizsgálatok alapján míg Dusnok és Bátya lakói régi típusú, e-ző szlavóniai nyelvjárással beszélnek, addig a Budapest környéki rácok és a szentendrei dalmátok új típusú e-ző, sto-dialektust beszélnek, illetve beszéltek.50 A „rác” szó használatáról megjegyezhető még, hogy Baranya horvátjait sokáénak és rácnak nevezték hivatalos formában. Továbbá a XVIII. században Filip Lastric ferences feljegyezte, hogy a németek minden illírt, illetve déli szlávot rácnak neveznek.51 42 SZILÁGYI Mihály 1983. 49. 43 RÁCZ Anita 2016. 83. 44 KUBASSEK János 2000. 45 KUBASSEK János 2000. 46 SZILÁGYI Józsefé, n. 16. 47 SZILÁGYI József é. n. 21 -23. 48 KISS Emília 2009. 49 BÁRTH János 2010. 59. 50 LONCARIC, Mijo 1995. 218. 51 LASTRIC, Filip 1977. 16. 24
