Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Horváth Sándor: Bunyevácok, rácok és mások a Duna metén. Délszláv és etnikai és néprajzi csoportok migrációja a törökök idején
közösségekre is alkalmazták a dalmata megnevezést: Pestynél így szerepel Felsőszentiván, Gara és a - sokáé lakosságú - Hercegszántó is.21 Ugyanakkor Katymárról azt jegyzi Pesty helynévtára, hogy „Dalmátiábol az úgy nevezet Bunyók telepettek le [-r22 Az úgynevezett rác(horvát)ok - mint például a bátyai délszlávok - is eredendően bunyevácok. DALMATA A Dalmáciából való tömeges ideköltözés után ( 1686) a bácskai szerbek (ortodoxok) gúnynévként illették a dalmatákat (katolikusok) bunyevácnak - fogalmaz az egyik értelmezés.23 Tehát most is bunyevácnak tekinthetők, de önelnevezésük szerint dalmaták a szentendrei, valamint a szegedi horvátok. A dalmata szó földrajzi, illetve etnikai önmeghatározásként való elterjedésének erőteljes nyomatékot adott az a legenda, amely Szent Jeromoshoz kapcsolódott. Eszerint Jeromos dolgozta ki a glagolyita írást, betűvetést, sőt, ezekkel a betűkkel, a dalmáciai szlávok (a horvátok) nyelvén jegyezte le a Szentírás fordítását. Szülőhelye a Dalmácia és Pannónia határán fekvő Stridon volt, s a legenda szerint Szent Jeromos magát dalmatának mondta.24 A középkorban olyannyira elterjedt az a gondolat, hogy Szent Jeromos héberből latinra és szláv nyelvre fordította a Bibliát, hogy IV. Károly császár 1347-ben horvát glagolyita papokat telepített a prágai rendházba.25 Nem kell, hát, azon csodálkozni, hogy a humanista hagyomány terjedésével a latinos névválasztás esetén előszeretettel vallották magukat a Dalmácia területéről származók dalmatáknak. Hogyan lesz a bunyevácból dalmata? „A népből kiemelkedett kaputosok pedig - írta Iványi István - mintegy szégyellvén a parasztosnak tartott bunyevác nevet, rendesen dalmatáknak nevezték és írták magukat.”26 A XVIII. században és a XIX. század elején - írta Skenderovic - a bácskai horvátok között a bunyevácok és a sokácok körében egyaránt használták a dalmata elnevezést is. Majd a XIX. század közepétől, a politikai öntudatra ébredéstől tűnik el a dalmata, s helyette a bunyevácot és a sokácot, illetve a horvátot használták.27 Az előző állítással szemben Bács-Bodrog vármegyében a szabad királyi városok - Zombor (Sombor) és Szabadka (Subotica) - horvátjai már a XVI. századtól voltak dalmataként ismertek.28 Verancsics Faustus ötnyelvű szótárában 1595-ben 21 KŐHEGYI Mihály-SOLYMOS Ede 1973. 45., 63. 22 KŐHEGYI Mihály - SOLYMOS Ede 1973. 48. 23 HEKA László 2000. 25. 24 GRCEVIC, Mario 2015. 128. 25 KAT1CIC, Radoslav 1998. 102-103.-Amikor Tomislav horvát királyt X. János pápa 925-ben elismerte, akkor azt is kérte, hogy hagyjanak fel a barbár (azaz egyházi szláv) nyelv liturgikus használatával. GRCEVIC, Mario 2015. 127. 26 IVÁNYI István 1892. 579., idézi HEKA László 2000. 36. 27 SKENDEROVIC, Robert 2007. 90. 28 BAC1C, Slaven 2010. 21
