Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Klamár Zoltán: "Ona je goj!" A vegyes házasság intézményének identitásformáló hatása - magyarkanizsai példák
Közvetlenül a második világháború után, 1946-1952 között 1.063 lakos érkezett a településre, ami 11%-os növekedés, 1953-1960 között 1.865-re emelkedett ez a mutató, ami 19,3%. A beáramlók intenzitása csökkenni kezdett, 1961-1965 között 1.530 fő érkezett, 15,9%. majd 1966-1969-re tovább csökkent a migráció és csak 1.393-érkeztek, ami 14,5%. A következő évtizedben aztán a felére csökkent a városba áramlók száma, 786-an voltak ők, ami mindössze 8,2%.8 A Tito-féle szocializmus utolsó évtizedére, az 1981-es népszámlálás a következő adatokat mutatta: a városban 11.687 fő lakott, ebből 10.410 magyar, 725 szerb, 38 montenegrói, 75 horvát, 2 macedón, 2 muzulmán, 3 szlovén, 11 albán, 40 cigány, 5 román, 2 ruszin, 6 szlovák, 1 ukrán, 42 egyéb, 325 jugoszláv.9 A 2011 -es népszámlálás adatai szerint 9.871 fő lakott a városban, ebből 8.825 magyar, 865 szerb, 99 jugoszláv, 86 cigány, 41 montenegrói, 32 horvát, 12 bunyevác, és 27 egyéb (albán, orosz, ruszin, román, macedón, ukrán, német, muzulmán, bosnyák). Sajnos a felekezeti hovatartozásról nincsenek adatsorok. A vallási összetételre csak következtetni tudunk: a magyarok zöme katolikus, bár elenyésző számban vannak baptisták, szombatisták és Jehova tanúi is. A horvátok, bunyevácok és a cigányok katolikusok, a szerbek, montenegróiak, oroszok, ukránok és románok görögkeleti vallásúak. Az albánok muzulmánok, ebbe a csoportba tartoznak a boszniai és szandzsáki szerbek, akik a török hódoltság alatt váltottak vallást. A vegyes házasságban élőket általában a jugoszláv nemzetiségűek között találjuk, igaz sokak újra felvállalták korábbi nemzeti hovatartozásukat. A GAZDASÁGI SZERKEZET ÁTALAKULÁSÁNAK HATÁSA AZ EGYÉNI KAPCSOLATOKRA Trianontól egészen a második világháborút lezáró kommunista hatalomátvételig, vagyis 1948-ig lényegében nem változott a gazdasági szerkezet. A jugoszláv társadalomban lényeges fordulatot a tulajdonviszonyok átrendezése jelentett, ami a koalíciós idők végével egyre mélyrehatóbb lett. Titóék felismerték, hogy a lakossági ellenállást a gazdasági létalap megváltoztatásával tudják befolyásolni, ezért a földtulajdonlás, az ipar, a kereskedelem és a bankrendszer átalakításához fogtak. A földreform bevezetésével egy időben megkezdődött a szövetkezetesítés.10 11 így Magyarkanizsa gazdaságában is elindultak az új folyamatok, melyek lakosságmozgást generáltak. A háború után, 1946-ban létrejött a cipőgyár, ami kisipari kapacitást jelentett, de a fejlesztéseknek köszönhetően 1959-re már modem nagyüzemmé nőtte ki magát, 522-en dolgoztak itt.11 A göngyöleggyár az egykori gőzfurész telepből lett ipari üzemmé, 1980-ra 220 dolgozót foglalkoztatott.12 A fémárugyárat 1958-ban alapították és 8 DERE, Kornél - TOMIC, Pavle 1982. 71. 9 PAPP György 1982. 18. 10 VÉKÁS János 2011.95. 11 DERE, Kornél - TOMIC, Pavle 1982. 105. 12 DERE, Kornél -TOMlC, Pavle 1982. 106-107. 184
