Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Szőke Anna: "Szegeden így beszélek, otthon mög röndösen". A vajdasági magyarság elvándorlásának indítékai
A létbizonytalanság az, ami elindítja a fiatalokat, és mint mondják, a Prosperitati14 program ezen nem változtat. Általános vélemény, ez még nagyobb szakadékot képez a gazdagok és a szegények között. Szegény ember nem nyújthat be pályázatot, hiszen nincs miből biztosítani a hozzájárulást (több ezer euró), így ők is hamarosan vándorbotot vesznek a kezükbe és elindulnak olyan országba, ahol a kétkezi munkából is tisztességesen meglehet majd élni. Hatások, amelyek elindítják a munkamigránsokat: azt látjuk, hogy itthon a pénzkereset nehézkesebb, hosszabb idő alatt kevesebb pénzt lehet keresni itthon, mint külföldön. Pozitívan értékelik élettapasztalataikat. A külföldön töltött idő hatására kezdeményezőbbekké, bátrabbakká váltak, jobban meg tudják szervezni az életüket, láttak olyan élethelyzeteket, amelyeket követni tudnak. Viszont hiányzanak az itteni emberi kapcsolatok. Külföldi csak külföldivel, honfitársával tud barátkozni. Emberközelibb kapcsolatot az államalkotó nemzettel sehol sem lehet kialakítani. Szintén az egyik interjúban hangzott el, amikor az édesanya örömmel újságolta, hogy a harmadik osztályos kisfiát meghívta egy német család kisfiúk születésnapjára. Ami minden elvándorlásra jellemző volt a múltban is és a jelenben is, hogy több mindenhez kell érteni, több területen kell jártasnak lenni, gyorsan kell alkalmazkodni, hogy váltani tudjanak. Erre csak a fiatalok képesek. A mai fiatalok bátrabbak, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. Nyelveket is könnyebben tanulnak, könnyebben kommunikálnak. Bennük a jobb és szebb jövő érdekében van kitartás, ők már a projekt világban nőttek fel. A fiatalok már rájöttek, az állandó önképzés jelenti a jövőt. A megoldás az lenne, ha mindenki jó munkalehetőséget találna a szülőföldjén és nem kényszerülne arra, hogy a jó kereset reményében külföldön telepedjen le. IRODALOM ÁCS Zoltán 1996 Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Kossuth Kiadó, Budapest CSORBA Béla 2015 „Mikor kezdtem a nagy vízen utazni...” Vajdasági magyarok kivándorlása Észak- és Dél-Amerikába a trianoni döntést követő években. In: Szőke Anna (szerk.): Az identitás megnyilvánulási formái a 21. század kezdetén. Kulturális értékeink a Kárpát-medencében 1. Válogatás a 2014-ben megrendezett konferencia előadásaiból. 7-28. Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka DANKÓ Imre 1992 Régi vásáraink világa. (Folklór és etnográfia 71.) Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen 14 A Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként működik. 178
