Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Silling István: Nyugat-Bácska benépesülése

NAPJAINKBAN (XXI. SZÁZAD TÍZES ÉVEI)

Nyugat-Bácska ma közigazgatási egység Zombor központtal, és négy járás - amit ott községnek (opstina) neveznek - tartozik a kötelékébe: a zombori, az apatini, a hódsági és a kúlai, bár a kóláit inkább tekinthetnénk közép-bácskainak. Ezen a területen 188.087 ember élt a 2011-es népszámlálás idején. Magyar nemzetiségűnek Zombor községben 9.874, Apatin községben 3.102, Hódság községben 1.188, míg Kóla községben 3.412 ember vallotta magát, azaz a nyugat-bácskai magyarok akkori összlétszáma 17.577 fő volt, vagyis a lakosságnak nem egész 10%-át (9,34%) képeztük. A magyarság zöme római katolikus vallású, a szabadkai püspökséghez tartozó. A református vallásúak a bácskai esperesség kebelében vannak, melynek székhelye Bácsfeketehegy. Tehát peremvidékről, teljes egészében magyar szórványvidékről van szó, néhány település esetében pedig már arról sem beszélhetünk. Az itt található 37 település közül csupán 3 faluban él 50%-nál több magyar: Kupuszina-Bácskertes (79,04%), Bácsgyulafalva-Telecska (71,57%), Bezdán (54,55%). Három faluban: Szilágyi (49,46%), Doroszló (48,02%) és Gombos (48,91%) már nem érik el, bár megközelítik a magyarok a lakosság felét - bár erről a legújabb statisztikai kimutatás nem tesz említést. Számosabban élnek még magyarok Nemesmiliticsen (41,33%).5 A felsorolt adatok azonban az elmúlt 5-6 év alatt már jócskán elavultak és jóval kevesebben lettünk. A gazdasági migráció napjainkban rendkívül intenzíven folytatódik és minden nációt egyaránt érint.

5 VUKMIROVIC, Drágán 2012. 30., 32.,

156