Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Fehér Zoltán: "Harcsa van a vízbe, gúnár a szélibe" A halászat folklórjának szimbólumai
A tolnai Felsőiregen gyűjtött, ruszin zenei hatást tartalmazó, Bartók által is feldolgozott lakodalmas táncdal szövege így hangzik. „Kis kece lányom fehérbe vagyon, Fehér a rózsa, kezébe vagyon. Mondom, mondom, fordulj ide mátkám asszony, Mondom, mondom, fordulj ide mátkám asszony.”69 A dal az iskolai tananyag része lett, de a módszertani könyvek a szövegben előforduló kece szót nem tudták értelmezni. A szó magyarázatát a Magyar Népzene Tára I. kötete sem tartalmazza.70 A szöveg második sora az első sor metaforája: fehér ruhás lány fehér rózsa. Az első sor pedig ugyancsak ezzel a stíluseszközzel minősíti a menyasszonyt éppen a kece szóval, mikor azt mondja, hogy kece lányom. Nem hasonlattal fejezi ki ezt. ,^í lányom olyan, mint a kece”, hanem összevont hasonlattal, vagyis azonosítással, metaforával. ,y4 lányom kece". A kece pedig tudvalévőleg egy halászati műszó, a kecehálót jelenti. Olyan szép lányról van szó, aki már adottságainál fogva vonzza a legényeket „hálójába.” A háló, a halászás pedig népköltészetünkben a párválasztás, férjfogás költői kifejezése. Már Herman Ottó közölt erre utaló szólásokat: „»Horogra kerül« leginkább a legény a lányéra - azután ott vergődik a házasélet szárazán.”71; „»Kivetette hálóját«” szép leány, szép menyecske - de a csúnyája is - a legény után”.72 A „csudahalotf ’ székely népballada elbeszéli, hogy Zetelaki László halálosan szerelmes Görög Ilonába.73 Anyja segíteni akar fiának, és olyan malmot csináltat, ahova Görög Ilona is eljönne megnézni. A terv sikerülni látszik, mert a lány kéri anyját, hogy eressze el őt „csudamalom látni”. Ám az anya átlát a szitán, és így tiltja a „csalétektől”. Ugyanezekkel a szavakkal tiltja el lányát, amikor az a csudatomyot, majd amikor a „csudahalottaf ’ akarja megnézni: „Ne menj, fiam, ne menj, Csudahalott látni; Megvetik a hálót, Megfogják a mámát.” A ballada a - szokástól eltérően — happy enddel végződik, és a fiatalok egymáséi lesznek. Furcsa, hogy népdalainkban a férfi-nő szerep folcserélődik. Nem a férfi, hanem mindig a nő a halász, ő veti ki a hálót, míg a férfi a hal szerepét tölti be. Az alábbi két példában azonban még férfi a „halász”, nő a „hal”. „Könnyű apró halat fogni, De nehéz megtisztogatni; Könnyű szeretőt tartani, De nehéz tőle megválni.”74 69 KODÁLY Zoltán 1952. 287. 70 BARTÓK Béla - KODÁLY Zoltán (szerk.) 1951. 888. 71 HERMAN Ottó 1887.1. 28. 72 HERMAN Ottó 1887.1. 28. 73 ORTUTAY Gyula 1948. 240-248. 74 HERMAN Ottó. 1887.1. 430. 179
