Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Kothencz Kelemen: Történeti-néprajzi adatok a dunai "malmos gazdaságok" XIX. század eleji működéséről
gazdáját: „de mi képpen is lehetne haszna, holott éppen a ’kend oda jövetele előtt való órában adott Séra János, egy nagy magos asszonynak -a’ki is aligha Pétsi Theresia nem volt - a’ hambárbol egy harmados véka búzát, azomba arról, még is most, semmi emlékezetet nem tett". Néhány nappal később Nemes József megkérdezte a „harmados legényt”,24 hogy „mostanában mitsoda asszonynak adott Séra János vámot, mellyre a' harmados Legény azt felelte, hogy ő nem tud egyebet annál, hogy valamelly Piszmisnének adott egy vékát, melly szerént Nemes Jósefnek, nem éppen ok nélkül lehetvén olly gyanúja, hogy Séra János inkább kár tévő, mint hűséges gondviselő a ’ Malomba, mivel mind az articulusok, mind az ő esküvése tartalmat semmibe hajtván; a ’ hombárba a ’ tulajdonos híre és engedelme nélkül, szabad tettzése szerént jár". A vizsgálati iratcsomóban fennmaradt egyik dokumentumból tudjuk, hogy „A Szent Benedeki Malom révbe Lévő, Uszódi, és Szent Benedeki Malmos Gazda Társaság" saját articulussal rendelkezett. Ajegyzőkönyvrészlet a „malmos gazdaság” szabályzatának 5. pontját rögzítette, amely szerint „Minden Malomba esztendőn által be jött Vámnak egy harmad része, a ’Molnároknak, minden hiba nélkül a ’ Tulajdonosok által ki fog mérettetni, mellyért a ’ Molnárok tartoznak híven, és szorgalmatossan végbe vinni szolgálatjokat. Ide járul az is, hogy a’ Malmos Gazdáknak jelen létek, és engedelmek nélkül, semmi szín alatt, a 'Molnároknak vámot mérni, vagy magokat abba leg kevesebbé is avatni tellyességgel szabad nem lészen, azon esetre, ha a ’ Hombár meg telne, vagy más különös szükség a ’ mérést meg kívánná, azonnal a ’ Malmos Gazdáknak bé jelenteni tartoznak, külömben a ’ Molnárok, mint gyanús személlyek, úgy fognak tekintetni, és büntetődni is.” „A Szent Benedeki Malom révbe Lévő, Uszódi, és Szent Benedeki Malmos Gazda Társaság Jegyző könyvének ki vonatt foglalatja" szerint Séra János öregmolnár ellen már korábban is hangzott el panasz. Barabás György 1821. május 16-án Séra Jánost azzal vádolta, hogy „ötét Séra János, a ’ Gazdák képébe, ő vele magával, a ’ tavali Malom bé kötéskor, el hordatott 21 Ittze bor, és egy Meszely pálinka árának be nem fizetéséért, meg hurtzolta és vérezte, holott ő véle a ’ bort Séra János hordotta, még pedig a ’ Malom Gazdák képekbe, melyy ralyta végbe vitt sérelemért, és kissebségért illendő elég tételt kívánván" A malmos gazdatársaság végzésében Séra Jánost büntetés helyett „keményen megintette”, azzal indokolva az enyhe ítéletet, hogy „ötét Barrabás György viszont meg torkolta, és nyakra valóját is el szakasztottá”. A hitelben elfogyasztott bor és pálinka árát Séra Jánosnak és Barabás Györgynek saját pénzükből közösen kellett kifizetniük. A szövegrészből kiolvasható, hogy a malmos társaság indokolt esetben testi fenyítésre is ítélhette a renitenskedő molnárokat. A későbbiekre nézve ugyanis kikötötték, hogy „a ' verekedéssel egésszen fel hagyjon, külömben ez után leg kisebb adódván elő, az érzékeny testi büntetést el nem fogja kerülni". A kalocsai úriszék a vizsgálat lefolytatását követően, 1822. május 20-án tartott ülésén Séra Jánost arra kötelezte, hogy menjen vissza a malomba dolgozni és a közös malomtartási költségekből vegye ki a részét, amennyiben ezt nem teljesíti, Nemes József kizárhatja őt a malom tulajdonlásából. Az úriszék kimondta továbbá, hogy Séra János haláláig lehetett résztulajdonosa a dunai hajómalomnak, annak jövedelmét csak addig élvezhette, halála után a malomjog az örököseire sem szállt át, és a malomrészét 24 A „harmados legény” kifejezés a molnár inas bérezésére utalhat. V.ö.: ZÓLYOMI József 2001. 121. 164
