Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)

Peter Toth: A monumentális építészet hajnala Szlovákiában

A monumentális építészét hajnala Szlovákiában

Cífer. Ferdeszögü légi fotó, 2001. május 6. (Kuzma 2007, fig. 16. után).

Cífer. Oblique photograph, 6th May 2001 (after Kuzma 2007, fig. 16).

ismétli önmagát. Amikor a Hold a maximális deklinációban (elhajlás) van, akkor beszélünk földtávolról (13. kép), és amikor minimális helyzetben, akkor földközelről (14. kép). Ezek a szélsőséges helyzetek, mint a Hold által elérhető legdélebbi és legészakabbi pontok, a valóságos horizonton is megfigyelhetők (15. kép; Karlovskÿ — Pavúk 2002, 115-116; Pavúk - Karlovskÿ 2004, 233; 2008, 468).

A mérsékelt égövi Európában a körárokkapuk legkézenfekvőbb tájolásának az tűnik, amikor a Hold földközelben van (Pavúk — Karlovskÿ 2004, 254, 258), mivel a Nap kétszer kel és nyugszik ebben az irányban az év során. Ezek a dátumok ugyanakkor a mezőgazdaság legfontosabb időszakait is jelölték. A csillagászati számítások szerint a tavaszi vetés időszaka május 13-ra eshetett, és a téli betakarítás kezdete pedig november 14- re (Pavúk — Karlovskÿ 2008, 486-487). így a kapuk földközeli Holdhoz tájolásával valójában egy naptárépítményt hoztak létre (Pavúk — Karlovskÿ 2004, 254-255; 2008, 485-486). A Hold felé tájolás elsősorban a szlovák területen található lengyeli kultúrához tartozó körárkokat jellemzi (Pavúk- Karlovskÿ 2004, 254; 2008, 466). A nyugati területeken, ahol a tűzdelt szalag díszű kerámiát készítő nép élt, valószínűleg más égi célpontokat részesítettek előnyben a rondellaépítők. Itt a napfordulók iránya lehetett fontos számukra (Pavúk

— Karlovskÿ 2004, 258; 2008, 484). Nem minden rondellát tájoltak azonban égitest felé (Ruzindol- Borová, Golianovo, Zitavce), vagy használtak csillagászati - naptári célra. Ezért a csillagászati jelenségek előrejelzésének ismerete talán máshonnan származott (Pavúk — Karlovskÿ 2004, 266).

68