Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
Peter Toth: A monumentális építészet hajnala Szlovákiában
Értelmezési lehetőségek A régészek feltételezik, hogy a kör alakú terek többféle célt is szolgálhattak. Lehettek talán közösségi gyülekező helyek, kultikus tevékenységek színhelyei, falusi szabadtéri templomok, központi helyek, naptemplomok vagy naptári létesítmények. Van olyan vélemény is, hogy karámok voltak szarvasmarhák tartására. Számos nagyméretű rondellát, amelyet mély árok, masszív sánc és paliszád vett körül erődítménynek tartanak (Becker 1996, 121; Karlovskÿ — Pavúk 2002, 113; Lüning 1983-1984, 17; Némejcová-Pavúková 1995, 213-214; Pavlú 1983-1984, 80; Pavúk - Karlovskÿ 2004, 211-212; Pertlwieser 2001; Petrasch 1990, 518; Podborskÿ 1988, 275; Ruttkay 1983-1984, 232). Mindegyik értelmezésnek vannak erős és gyenge pontjai. Ehhez járul hozzá az a tény is, hogy kevés körárkot tudtak eddig ásatással megvizsgálni, és a környező településekhez való viszonyát tanulmányozni, amelyekkel közös építészeti, gazdasági és társadalmi együttest alkothatnak (Karlovskÿ — Pavúk 2002,113). A rondellák kultikus funkcióját gyakran olyan sokkal fiatalabb építményekből következtetik vissza, mint például az angliai Avebury vagy Stonehenge, ahol az eredeti létesítmény is részben megőrződött. Azonban a ceremoniális tevékenység nyomát általában nem találjuk meg a körárkokban. Sem a leletek száma, sem jellegük nem erősíti meg, hogy ilyen tevékenységet végeztek a területen (Karlovskÿ — Pavúk 2002, 113; Pavúk — Karlovskÿ 2004, 212- 213). A rondellák tipológiai elemzése többségében a fő világtájak felé tájolt kapuk leírásán alapul, és gyakran hozzák kapcsolatba azokat valamilyen égitesttel. A föld és az ég között A csillagászati tájolás a rondellák egyik jellemző vonása. A legfontosabb égitestek, amelyek felé a kör alakú teret a kapukkal tájolhatták, a Hold és a Nap lehetett (Karlovskÿ — Pavúk 2002; Pavúk — Karlovskÿ 2004; 2008; Pásztor - Barna 2010, 122-123; 2011, 196; 2013; 2015, 2-3; Pásztor — Barna — Roslund 2008; Pásztor — Barna — Zotti 2015). Néha még a csillagok és a bolygók felé tájolás lehetőségét is figyelembe vették (Zotti — Neubauer 2010,137-150). A Nap égi mozgását követni az égen viszonylag könnyű. Miközben a Nap pályájának magassága az égen fokozatosan emelkedik a téli napfordulótól a nyári napfordulóig, majd visszacsökken, a Hold mozgása sokkal bonyolultabb. Bár egyirányban mozog a Nappal az égen, de 13-szor gyorsabban, és pályája metszi az ekliptika (a látszólagos nappálya - a Föld keringési pályája) síkját. A két égitest pályája közötti távolság változó, 18,61 évi periódussal 66
