Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)

Peter Toth: A monumentális építészet hajnala Szlovákiában

A monumentális építészet hajnala Szlovákiában A kulturális és történeti háttér A rondellák, vagyis a földből és fából épített hatal­mas kör alakú földművek az újkőkor végén (Kr.e. 4900-4500) jelennek meg Közép-Európában. El­sősorban a lengyeli kultúrához köthetők, amelynek fazekasai jellegzetesen festett és karcolt motívu­mokkal díszítették edényeiket. Megtalálhatók azon­ban a tűzdelt szalagdíszes kerámiát (Fig. 23) készítő kortárs népcsoporthoz köthető régészeti jelensé­gek között is. (1. kép; Karlovskÿ - Pavúk 2002, 113; Pavúk - Karlovskÿ 2004, 211). A hatalmas földművek Szlovákiában elsősorban az ország délnyugati részén sűrűsödnek, amely a lengyeli kultúra központi területének része (2. kép). Hosszú ideig a monumentális őskori földműveket csak néhány hagyományos módszerrel, régésze­ti ásatással (Kuzma 2005, 185) azonosított lelő­hely képviselte Surany-Nitriansky Hrádok, Svodín, Bucany és Ruzindol-Borová (3. kép) települések kö­zelében. Nem sokkal később csatlakozott hozzájuk Zlkovce, ahol paliszád is (faoszlopokból álló kerítés) körülvette a belső teret (4. kép; Pavúk - Karlovskÿ 2004, 211). A légi fényképezésnek köszönhetően azonban jelentősen emelkedik a számuk (5-8. kép). Jelenleg Szlovákiában több mint 50 kör alakú föld­művet tartanak számon, bár a biztosan késő neolit korúak száma csak 16 (Kuzma 2007,16, fig. 10). Ez a monumentális építészet számos kérdést ve­tett föl a kutatók körében. A lelőhelyek dél-nyugat Szlovákiában található koncentrációja jelzi, hogy lé­tezésük nem olyan ritka, mint korábban feltételez­ték. Előfordulnak települések központjában is, lakó- és gazdasági épületekkel körülvéve, sőt temetkezés közelében is (kép 4; Pavúk - Karlovskÿ 2004, 211- 212). Általában lejtős domboldalon helyezkednek el, ahonnan jó kilátás nyílik a nappályára (Pásztor/ Barna 2015, 4). A korszak csillagászati, matematikai és geometriai tudását közvetett módon megtalál­hatjuk ezekben az építményekben. A kör alakú föld­művek gazdasági, társadalmi és vallási átalakulások tanúi, amelyek az anatóliai, kelet-mediterrán és délkelet-európai nagy változások nyomán jelennek meg Közép-Európában. A rondellák jellemző vonásai A földművek átmérője 30 m-től akár 300 m-ig is ter­jedhet. A kör alakú zárt teret árokkal és paliszáddal (9. kép), vagy csak árokkal, vagy csak paliszáddal ala­kítják ki (4. kép). Az alkotó elemek száma és jellegze­tessége építményenként változhat. Az árkok száma általában 1 és 5 közé esik. Az árkok metszete V alakú (10-11. kép). A kör alakú árkok folytonosságát 2-6 földhíd, ún. kapu szakíthatja meg (3. kép). A legbel­ső körárok mentén egy vagy több sorban paliszád 60

Next

/
Thumbnails
Contents