Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
P. Barna Judit: Fény a körben. A természetes fény és Közép-Európa legrégebbi monumentális építménye
Fény a körben Joggal feltételezhető, hogy egy, a közösség számára fontos, a profán tevékenységektől térben elkülönülő létesítmény nagy energia befektetést és munkát igénylő építése (7-11. kép) valamilyen ünnephez kapcsolódhatott, s kezdetét, a kitűzési rituálét egy olyan eseményhez köthették - egy ünnepi napfelkeltéhez -, amely hitviláguk fontos része volt. Elméletünk szerint a körárok alapításának napján, a horizonton felbukkanó hajnali Nap fényének iránya volt a meghatározó a körárkok tájolásában (Pásztor-P. Barna- Roslund 2008). így a keleti kapu kitűzését az aktuális napfelkelte iránya szabta meg (7-8. kép). Szakrális építmény alapításáról lévén szó, ez minden bizonnyal rituálék részeként történt, a többi kaput azonban már csak szerkesztéssel jelölték ki. A négykapus földművek esetében általában az alapítási vonalat (a kör középpontját és a keleti kaput összekötő képzeletbeli tengelyt a körárok sugarának megfelelő hosszúságban) meghosszabbítva jelölték ki a nyugati kaput (9. kép), majd erre (a K-Ny-i) tengelyre merőlegesen a déli és északi kapukat (10. kép). Minden olyan rítus, ami alapítási vagy építési tevékenységhez kötődik, egyben átmeneti rítus is, mely-Körárok mágneses képe, domborzati modellen. Gétye-Gyomgyáló-lejtős (P. Barna et al. 2016 után) Magnetic picture of a rondel on relief model. Gétye-Gyomgyáló lejtős. (After P. Barna et al. 2016) 46 25.
