Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
P. Barna Judit: Fény a körben. A természetes fény és Közép-Európa legrégebbi monumentális építménye
Fény a körben Szoborfej töredék, Sormás-Török-földek (TGYM). Head fragment of a figurine, Sormás-Török-földek (TGYM). A körárkok funkciójának meghatározására számos elmélet született, melyek legtöbbje mellett és ellen egyaránt komoly érvek hozhatók fel. Az európai őskori körülárkolt helyek hatalmas, kultúrákon felüli elterjedési területe és nagy száma kizárja annak lehetőségét, hogy e sokféleség mögött egyetlen, jól meghatározható funkciót lehetne feltételezni (Darwill-Thomas 2001). Ez akkor is igaz, ha csak a lengyeli komplexum körárkait vizsgáljuk (Biehl 2010). Alapvetően két felfogás különül el: a közvetlen funkcionális megközelítés (erődített földmű) és a közvetett funkcionális értelmezés (a szakrális és gyülekezési helytől kezdve, a temetkezési helyen át a naptárépítményekig). A legtöbb kutató a szakrális és gyülekezési helyként való meghatározást fogadja el, mely nem csak a körárok objektív (azaz: monumentális építmény) jelentését, hanem a neolitikus társadalom működéséhez kapcsolódó aspektusokat is magába foglalja (pl. a körárkok belsejében zajló közösségi rítusok) (Petrasch 2012). Zala megyében a Balatoni Múzeum vezetésével alakult, több tudományterület és intézmény képviselőiből álló kutatócsoport tanulmányozza a neolitikus körárkokat. A kutatócsoportunk célul tűzte ki a földművek mint mesterséges tájformáló jelenségek természeti környezetükben való komplex, több szempontú kutatását. Vizsgáljuk a körárkoknak az őskori településhálózatban betöltött szerepét, ill. az általunk a természeti környezet szerves részének tekintett égbolttal való összefüggéseiket is. Jelenleg hat lelőhelyről rendelkezünk adatokkal: Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Becsehely- Gesztenyési-földek, Bezeréd-Teleki-dűlő II., Gétye-Gyomgyáló-lejtős, Nagykanizsa-Palin- Anyagnyerőhely és Sormás-Török-földek. Ez utóbbi lelőhelyen részben feltárt lengyeli körárok vizsgálata nem csak régészeti, de archaeoasztronómiai 36 BMB 15.
