Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)

P. Barna Judit: Fény a körben. A természetes fény és Közép-Európa legrégebbi monumentális építménye

a körber

A neolitikum, azaz az újkőkor idején (Kr. e. 6. évezred közepe - Kr.e. 4500/4450 k.) a természetes fény emberre gyakorolt hatásának régészeti lenyomata - a bronzkorral ellentétben - nem annyira a díszítőmotívumként feltűnő szimbólumokban, mint inkább bizonyos jelenségek szintjén, így elsősorban a tájolásban fogható meg. A tájolás sajátos jellemzője lehet temetkezéseknek és építmények-Körárok feltárás közben Sormás-Török-földek lelőhelyen, 2002 Excavation of a Neolithic rondel at Sormás-Török-földek, 2002

nek egyaránt, legyenek azok akár lakó-, akár közösségi, monumentális építmények. Ez utóbbiak közé tartoznak a neolitikus körárkok, melyek tájolásának vizsgálata az archaeoasztronómia egyik hangsú-22